Van valami bölcsesség abban, hogy sebész ne műtsön családtagot, pap ne temessen közvetlen hozzátartozót. Az érintettség veszélyes lelkiállapot. Talán nekem sem volna szabad Ödön atyáról megemlékezést írnom. Túl közel állt hozzám, túl sokat köszönhetek neki. A vele való találkozás megváltoztatta az életemet.
Az egér gyakran játszik főszerepet a mesékben, sokszor épp ő a legokosabb vagy a legfurfangosabb, de előfordul, hogy még az oroszlánnál is erősebb. Két egér pedig kétszer annyit ér, mint egy.
Az Aula.info Kiadó Két egér kalandjai című művészeti ismeretterjesztő sorozatának első kötete 2007-ben jelent meg Állatok a múzeumban címmel, egy évvel később a Színek, majd 2009-ben a Különös lények és a Bolyongások Budapesten.
Ragad a lélegzet, a csönd nem mozdul, fordul a jármű a szűk kanyarokban, azt gondolni, külső kereke már a levegőben lóg, balra meredek sziklafal, jobbra több száz méteres szakadék. Néha egy-egy halvány sikoly. Lenyűgöző a táj. A zöld hegyvonulatok sziklacsúcsokká futnak fel. A csupasz, fehér karsztfelületen szikrázik a fény: minden mozdulatlan. A szem habzsolja a látványt. Mintha az ember közelebb kerülne a békességhez… Nem akarom hinni, amit pedig tudok…
Mohács és Villány között dallamos dombháton fekszik Nagynyárád. Főutcája, parasztbarokk épületeivel, öles hársfáival az egyik legszebb messzeföldön. Elkanyarodunk a templomnál, s belépünk Sárdi János bácsi házába. Rendezett udvar, hátul azonnal feltűnnek a kékfestő műhelyek. Merthogy a mesterség űzéséhez négy munkaterületet alakított ki a mester annak idején, több mint ötvenöt esztendővel ezelőtt. A család Staubból magyarosított Sárdira, „ha a staubot vízzel keverjük, sár lesz belőle, így lettünk Sárdik”. Kilencvenkettedik életévében jár János bácsi, s még ma is szép darabok kerülnek ki a keze alól.
A kovácsműhelyből kiszűrődő kalapácsütések palota faláról visszaverődő hangja, valamint a következő párbeszéd fogadott a budai Várban: „Gyertek, mert itt vannak jojók! Fából!” – integetett a családjának egy tizenkét éves forma srác, akinek rendesen az Xboxokért kellene lelkesednie. „Ne már, egy csomó jojód van otthon” – tiltakozott a nővére.
Közel kétmillió fiatal százkilencvenkét országból. Csak Niger, Nyugat-Szahara, valamint Grönland, Koszovó, Törökország, Jemen, Kirgizisztán és Bhután nem képviseltette magát hivatalosan a huszonhatodik ifjúsági világtalálkozón. A legnagyobb csoportok a spanyolok és az olaszok voltak kilencven-kilencvenezer fővel.
Könnyen lehet, hogy rövidesen zarándokhellyé válik a miskolci minoriták Nagyboldogasszony-temploma. Egy család adományából valósulhatott meg itt az Isteni Irgalmasság oltára, amelyet a jobb oldalhajó Szent József-kápolnájában emeltek a napokban. Bogdan Adamczyk plébános és a képviselő-testület még II. János Pál boldoggá avatásakor határozta el, hogy „oltárrá szervezik”, egy helyen teszik láthatóvá a hívek számára a templom Szent Fausztina-ereklyéjét, az Irgalmas Jézus és a szent életű lengyel pápa képét.
Nemzeti öntudatunk gyakori megnyilvánulása napjainkban, hogy termékeket, találmányokat, szellemi alkotásokat hungaricumnak nevezünk. Bár a katolicizmus – ahogyan neve is ezt tükrözi – egyetemességre törekszik, talán senki sem rója föl nekünk, ha a világszerte elterjedt szeretetláng- mozgalmat is hungaricumként tartjuk számon. A lelkiség alapjául szolgáló üzeneteket ugyanis – a Szűzanya és Jézus közléseit –, 1962 és 1983 között egy hatgyermekes magyar asszony kapta és jegyezte le lelki naplójában.