„Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül.” Siv Widerberg svéd gyermekversében egyszerűnek tűnik a szerelem. A mostani párkereső nemzedék jó része az egyszerű és tiszta megoldások helyett a halogatást, hezitálást, próbálgatást választja.
– Miniszterelnök úr, Ön itthon és külföldön rendszeresen hangsúlyozza, hogy fontosak Európa keresztény gyökerei. Politikusként miért tartja ezt szükségesnek?
– Robert Schuman, az egyesült Európa atyja mondta: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Abban az időben szinte mindenki egyetértett ezzel. Az Európai Unióban jelenleg zajló viták viszont azt bizonyítják, hogy e gondolat elfogadása vagy elutasítása mára vízválasztó lett. Minden európai értékvita mélyén ez a kérdés húzódik meg. Néha a hitetlenek vannak többen, de ez időről időre változik – nincs okunk elkeseredni. Még akkor sem, ha tudjuk: az európai politika színpadán mostanára azok a vezetők kerültek többségbe, akik kevésbé tartják fontosnak a keresztény gyökereket.
Georg Gänswein prelátus, az április 16-án nyolcvanötödik születésnapját ünneplő szentatya magántitkára legújabb könyvében, melynek címe: XVI. Benedek pápa – Kiválóságok a pápáról, torzítással vádolja a média egy részét. Emlékeztet arra, milyen botránnyá dagasztották 2009-ben a tényt, hogy a pápa feloldotta a kiközösítés büntetése alól Richard Williamson püspököt és társait, anélkül, hogy tudott volna a lefébvrista főpap holokauszttagadó politikai kijelentéseiről. Ezt az esetet az angol sajtó különösen félremagyarázta.
Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, Kelemen Hunor márciusban elküldte az UNESCO-hoz azt a dokumentációt, amelyben hivatalosan kérik, hogy a csíksomlyói búcsút vegyék fel a szellemi világörökség listájára.
Két évvel ezelőtt, 2010. április 10-én az oroszországi Szmolenszk katonai repülőterének közelében lezuhant egy lengyel utasszállító repülőgép. A fedélzetén tartózkodó kilencvenhat utas közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget.
Az interneten bukkantam a Hírszerző című portál egyik cikkére. Az írás a Himnusz első sorát idézi az új alkotmány/alaptörvény preambulumából, és kifogásolja a benne szereplő felszólító módú igét. Néhány sor az írásból: „Itt van kezdésnek az »Isten, áldd meg a magyart« idézet. Na most ez egy jogszabály. A jogszabály alapesetben jogot keletkeztet vagy kötelezettséget ír elő. A Himnusz első sora egy felszólító mondat. Mit jelent egy felszólítás egy jogszabályban? Azt bizony. A forradalmi (alkotmányozó) országgyűlésnek sikerült az első tényleges világcsúcsát fölállítania, legalábbis mi nem tudunk róla, hogy létezik még ország, amelyikben jogi kötelezettséget róttak Istenre.”
Aki járt már Krisztus nyomában a Szentföldön, visszavágyik oda. Aki nem jutott még el, az legalább egyszer szeretné látni a helyet, ahol Jézus megszületett, felnőtt, tanított, virágvasárnap szamárháton bevonult Jeruzsálembe, ahol elítélték, leköpdösték, ruhájára sorsot vetettek, keresztre feszítették, de harmadnapra feltámadt. Szent Jeromos nem véletlenül nevezte az ötödik evangéliumnak e földet.
Mennyei Atyám!
Itt vagyok a te országodban, Magyarországon,
ahová engem rendeltél.
Itt vagyok a te népeiddel, a magyarokkal.
Értük könyörgök, Atyám:
áldd meg ezt az országot –
hogy a te országod épüljön benne.