Világ-nézet katolikus szemmel

Figyelemmel kísértük fontos nemzeti intézményünk, a Magyar Tudományos Akadémia száznyolcvanharmadik közgyűlését. A Széchenyi István gróf által alapított intézmény máig azért olyan fontos számunkra, mert nélküle aligha számíthatunk arra, hogy „behozzuk” európai elmaradottságunkat.

A közgyűlésen jó hangütésként értékelhettük az akadémia fizikai kutatóközpontja és a genfi központú CERN együttműködésével Budapesten megvalósuló negyvenmilliárd forintos informatikai eszköztelepítés hírét.

Szeretem a fiatalokat.
Szépen hangzó kijelentés ez, habár ott rejtekezik benne némi öndicséret: milyen jó ember is vagyok én, amiért kedvelem az ifjabb korosztályt. De van vele más baj is. Álságosan általánosító. Mert a – teszem azt – lusta és pökhendi fiatalok iránt kevés jót érzek. Így persze megsértem a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” törvényét, de ezt is megpróbálom kicselezni: ők nekem nem felebarátaim. (Majd az illetékes elöljáró odafönt eldönti, mit mér rám mindezért.)

A buszon ülő ifjakat – hölgyeket és urakat – bizony nem szerettem.

Öreg pár kászálódott föl a lépcsőn. Már nem fürge, de még jól mozgó néne és bottal is bizonytalan, reszketeg bácsika. Az asszony csodás türelemmel, szeretetteljes hangsúlyokkal irányítgatta férjét. Féltette nagyon: el ne ess, vigyázz, ülj le hamar! – mondogatta.

A hét kérdése
Szalai Piroska a nők foglalkoztatásának bővítéséről

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter áprilisi hatállyal miniszteri biztosnak nevezte ki Szalai Piroskát. Az új megbízott feladata, hogy megtalálja és elemezze azokat az okokat, amelyek akadályozzák a nők munkaerő-piaci részvételének növekedését, illetve hogy összegyűjtse a női foglalkoztatás arányának növelését és a családbarát munkahelyek megteremtését célzó munkaformákat.

– Naponta hallunk országunk nehéz gazdasági helyzetéről és a nagyarányú munkanélküliségről. Ilyen körülmények között nem reménytelen vállalkozás javaslatokat tenni a nők munkába visszatérését segítő gyermekfelügyeleti intézmények fejlesztésére, az őket érő diszkrimináció elleni fellépésre és egészségmegőrzésük érdekében a munkakörülményeik javítására?

 – Magyarország két legjelentősebb problémája a nagyon alacsony születésszám és foglalkoztatás, s e kettő összefügg. Utóbbi a férfiakra és nőkre egyaránt igaz. Olyan munkára van szükség, amelyet a munkavállalók el tudnak és el akarnak végezni, illetve olyan munkavállalók kellenek, akiket a munkaadók foglalkoztatni tudnak. Tehát a két szereplő igényének találkoznia kell. Az igényekre hathat a külvilág a gazdasági szabályozókkal, de az alapjukat természetesen nem ez adja.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

Varsóban műemléket állítottak Ryszard Siwiec lengyel filozófus, tanár tiszteletére, aki 1968. szeptember 8-án egy nyilvános ünnepségen felgyújtotta magát, tiltakozásul a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása ellen. A most május 8-án felavatott emlékmű – amely a júniusban kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság egyik színhelye, a varsói sportaréna bejáratánál áll – egy sötétszürke, két méter magas gránitobeliszk, a Prágában néhány évvel ezelőtt átadott oszlop nagyított mása.

Örömhirdetés – ma

Sorozatunkban eddig általánosságban jártuk körül az új evangelizáció témáját. Acél az volt, hogy ráérezzünk az új evangelizáció „ízére”, s ne csak kívülről, távolságtartással szemléljük ezt a fogalmat. A következő néhány részt az egyház és a „tömegtájékoztatás” kapcsolatának szenteljük, hiszen az új evangelizáció ügye nagyon sokszor ezen a területen jut sikerre – vagy bukik el. A tömegtájékoztatás szóról már eszmélkedtünk korábban. Most szeretnénk néhány lépést tenni előre.

Teremtésvédelem

Varietas delectat. A változatosság gyönyörködtet – tartja a régi, állítólag Marcus Tullius Cicero, az író, filozófus De Natura Deorum (Az Istenek természetéről) című művéből származtatható mondás. Valóban így van. Szebbnek látjuk a tarka virágos rétet, mint az egyszínű, zöld kaszálót, a változatos házakkal és kertekkel mozaikos külvárost, mint az egyforma panelépületeket, a kreatív munkát a monoton szalagmunkánál, a sziporkázó rétort a fakó előadónál, a változatos tájat a kilométerekre nyúló kukoricatáblánál. Mi lehet az oka annak, hogy a sokféleséget szebbnek találjuk az egyhangúságnál? Nem tudom. Úgy tűnik azonban, hogy az életközösségek és az ökoszisztémák normális működéséhez a változatosság, például a fajok sokfélesége nagyon is szükséges.

Van még jó hírünk

Nem a talpfák között fejét felütő gazról van szó, hanem az Európa városaiban egyre többfelé megjelenő füvesített villamospályáról. Az elmúlt néhány évben hazánkban is számos alkalommal felmerült ez a lehetőség a közösségi közlekedés korszerűsítése kapcsán. Szegeden már meg is valósult – és a legújabb hírek szerint 2013-tól a fővárosban is kialakítanak füvesített szakaszokat az 1-es villamos pályafelújítása során.