A kiállításon fényképek, képzőművészeti alkotások és személyes dokumentumok segítségével ismerhetjük meg Ottlik pályájának főbb állomásait. A kiállítás rendezői Ottlik visszatérő témáit – az emberi és írói tartást, az emlékezet és írás összefüggéseit, a nyelvi kifejezhetőség határait, a matematika szerepét, a nőkhöz való viszonyát, az istenhit problematikáját, a sport és a bridzs jelentőségét, valamint az utazás szeretetét – a hozzájuk szervesen illeszkedő relikviákkal és Ottlik szövegeiből vett részletekkel emelték ki.
A múzeum honlapjáról (www.pim.hu) elérhető a kiállításhoz kapcsolódóan a Pimmédia részen többórányi hanganyag és fotók sorozata, ahol kortársak elevenítik fel Ottlik Géza alakját, beszélnek egyéniségéről, az Iskola a határon jelentőségéről, annak elementáris hatásáról, melyet az író a hetvenes, nyolcvanas évek fiatal prózaíró generációjára gyakorolt. A legrégibb, kuriózumnak számító felvétel Lengyel Balázsé, aki a múzeum hangarchívuma számára adott interjúban, nem sokkal az író halála után emlékezett pályatársára. Az írót és barátait ábrázoló fotók mellett itt nézhetjük meg a „virtuális térben” például Esterházy Péter már említett híres kéziratát, melyet az író hetvenedik születésnapjára ajándékként készített a regényből. Az összeállítás részeként természetesen Ottlik hangját is hallhatjuk, amint a Szentendrén megrendezett Szántó Piroska-kiállítást és a Petőfi Irodalmi Múzeum Kosztolányi-képzőművészeti kiállítását nyitja meg.
A száz éve született Ottlik Gézára Budapesten, Kőszegen és Gödöllőn még számos eseménnyel emlékeznek az elkövetkező egy év során.
(A Petőfi Irodalmi Múzeum Minden megvan című kiállítása jövő év január 30-ig tekinthető meg.)
Fotó: Bókay László
