Összetartozó fogalmak

Ha a világi vagy akár az egyházi közvélemény alapján akarjuk fölvázolni a címben szereplő fogalmak összekapcsolódását, nincs könnyű dolgunk. A közvélemény inkább ezek szétválását fogalmazza meg. A konferencia nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megmutassa e fogalmak összetartozását a cigány hagyományok, az egyház tanítása, pasztorális törekvése, valamint a hiteles keresztény élet alapján. A cigány hagyományokban és kultúrában is – és ezt fontos tudni – markánsan jelen van a munka is, hiszen a cigányság, nem a törzsi hovatartozás alapján határozza meg szűkebb identitását, hanem az ősi mesterségek, vagyis a munka alapján. A jelen gazdasági, munkaügyi helyzet mindnyájunk életét és a lelkipásztori munkát is megnehezíti, a családokat és az egyéneket egyaránt érinti a szegénység, a munkalehetőség hiánya. A cigánysággal kapcsolatban elhangoznak bántó megjegyzések is. Mi az igazság? Van-e kiút? Tudunk e segíteni? Kell-e nekünk, a lelkipásztorkodásban elkötelezett embereknek segítenünk? Jézus gondját viselte az éhező tömegnek, bár nem alapított kenyérgyárat. Mire hív, mire kötelez bennünket ez a jézusi gondoskodás húsz évszázad múlva? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a konferencia. Neves előadók tartanak gondolatébresztő előadásokat a csoportbeszélgetések előtt: Székely János püspök a munka teológiájáról, Lázár Imre, az SE Magatartástudományi Intézet munkatársa a cigányság társadalmi helyzetéről, Nagy Pál a Gödöllői Szent István Egyetemről a cigány mesterségek történelmi kialakulásáról, szerepéről és a cigányok gazdasági szemléletéről, Soós Ferenc, a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgató- helyettese a munkaügyi helyzetről tájékoztatja a konferencia résztvevőit. Idén a szervezők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a jelenlévők egymás életét is alaposabban megismerhessék. Ha jobban meg akarjuk érteni magunkat, történelmünk ismeretéből kell kiindulnunk, ezért Juhász Éva a cigánypasztoráció egyik legelső európai képviselője, Sója Miklós atya életével ismerteti meg a résztvevőket. Emellett beszámolók hangoznak el a mai Hodászon és Napkoron folyó munkáról, a Miskolcon tevékenykedő Szeretet Misszionáriusainak mindennapjairól, a Komlón működő karitász tevékenységéről, a Ceferino Óvodáról, illetve a váci egyházmegye Ceferino Háza által fémjelzett munkáról. Megszólalnak a munkájukban sikeres cigány emberek, például Rostás Árpád, Romhányi Tibor. Történik mindez abban a hitben, hogy egymás jobb megismerése is elősegíti a kezdeményezések közötti együttműködést és a munkatársak mélyebb barátságát.

a szerző az MKPK
cigánypasztorációs referense
 

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..