Fotó: Lambert Attila
A mostani papszentelés dátuma a Schönstatt mozgalom számára különösen is fontos volt, mert az alapító Josef Kentenich atyát százhat évvel ezelőtt, 1910. július 8-án szentelték pappá.
A Schönstatti Atyák elöljáróinak tervei szerint Csermák Péter 2018-ig egy mainzi egyházmegyés plébánián lát el papi szolgálatot, és a későbbiekben tér majd haza Magyarországra.
Csermák Péter az Új Embernek arról beszélt, hogy papként szeretné hirdetni és megélni az örömöt Istenben, ezért is választotta jelmondatául a Nehemiás könyvéből vett bibliai mondatot: „Az Úrban való örömünk a mi erősségünk.”
„A templomokban sokszor látok szomorú arcú keresztényeket, holott úgy vélem, az örömre szól a meghívásunk – mondja Csermák Péter. – Az egyháznak olyan helynek kellene lennie, ahol a közös hit, az együttlét egyszersmind az öröm forrása is. Érdemes elgondolkodnunk arról, hogy mi is az öröm. Röviden összefoglalva: a jóban való megnyugvás. Ez a nyugalom megjelenhet sokféle élethelyzetben, de a legmagasabb foka az élő Istenben való megnyugvás. Akit ez jellemez, annak egész személyiségén, kisugárzásán érződik az istenkapcsolat, s ez a környezetére is kihat.”
A papszentelési misén Erdő Péter bíboros is beszélt az örömről. Hangsúlyozta, hogy „Jézus az, akiben egész Izrael és az egész emberiség vágyakozása beteljesül. Ezért ujjonganak, akik vele találkoznak. A találkozás ujjongása egyben jelzi, hogy Jézus közeledtével van okunk az örömre. Mert ő az, akit vártunk, ő az, aki meg tud szabadítani bennünket minden reménytelenségünktől. És az ember ma is, azóta is érzi az emberiségnek ezt a nyomorúságát, azt, hogy egyénileg és közösségileg újra és újra ugyanazokat a hibákat ismételjük meg, ugyanazokba a katasztrófákba sodorjuk bele magunkat. És mégis tudjuk, hogy Istennek terve van velünk, gondját viseli ennek a sokszor magát is pusztító emberiségnek” – mondta a főpásztor.
A Schönstatt mozgalom új papja, Csermák Péter Keszthelyen született, 1985-ben, ötgyermekes családban. 2003 végén döntötte el, hogy szeretne belépni a Schönstatti Atyák közösségébe, ezért 2004 szeptemberében kiköltözött a Németországban található Schönstattba, ahol megkezdte teológiai tanulmányait. Chilében apostoli-pedagógiai gyakorlaton vett részt, amely megerősítette őt hivatásában. Münchenben teológiát végzett, szakdolgozatának címe: „A házasság és a család mint az új evangelizáció alanya.”
Csermák Pétert 2015. május 2-án Shönstattban diakónussá szentelte Bíró László családreferens püspök. Képzésének több mint tizenegy éve alatt élő kapcsolatot tartott fent a magyar Schönstatt mozgalommal. Rendszeresen részt vett a fiúmozgalom nyári táborain és más rendezvényein. Évek óta Péter vezetésével szervezik meg a „Kentenich-vetélkedőt”, amelynek résztvevői Schönstatt alapítójának élettörténetében és munkásságában mélyednek el. Szívügyei közé tartozik, hogy legyenek magyar társai a Schönstatti Atyák közösségében, és létrejöjjön egy ifjúsági Schönstatt-szentély Budapesten.
A Schönstatt mozgalmat az I. világháború kitörését követően, 1914-ben alapította Josef Kentenich (1885–1968) német pallottinus szerzetes. Gimnáziumi hitoktatóként fiú tanulók közösségében „szeretetszövetséget” kötött a Szűzanyával, ami azóta is a mozgalom lelkiségének alapja.
Kentenich atya elsősorban fiúkkal foglalkozott, csak később alakult meg a mozgalmon belül a Mária-nővérek kongregációja. Az atya a II. világháború alatt Dachauban raboskodott. Itt evangélikus családok példáján felbuzdulva fogalmazódott meg benne, hogy a Schönstatt mozgalmon belül szükség lenne a családok megerősítésére is. Magyarországon a Schönstatt arculata családmozgalmi jellegű, de külföldön szerzetes nővérek és papok is jelentős számban tagjai a mozgalomnak.
Hazánkban Gódány Róbert és Rita alapították meg az első közösséget, miután találkoztak az USA-ban száműzetésben élő Kentenich atyával. Az 1980-as évek elején fölvetődött bennük a gondolat, hogy jó lenne, ha öt gyermekükkel együtt visszatérhetnének a szülőföldjükre, Magyarországra. Küldetésükben segítségükre volt Beller Tilmann atya, aki sokáig meghatározó lelkivezetője volt a magyar mozgalomnak. Tilmann atya először 1983-ban találkozott néhány családdal, 1985-től kezdődően pedig vezetésével rendszeressé váltak az úgynevezett családnapok, amelyeket kezdetben ő, később pedig házaspárok tartottak. Rita és Róbert Óbudaváron – egy Veszprém megyei községben – telepedett le. Eleinte az ő családi házuk adott otthont a magyarországi Schönstatt mozgalomnak. Később a településen megépült a schönstatti kápolna, amely a Schönstattban található ősszentély mintájára készült. Idővel a Schönstatt mozgalom világszerte elterjedt, és a helyi közösségek szinte mindenütt megépítették ennek az ősszentélynek a másolatát. Ma már mintegy kétszáz ilyen kápolna létezik a világon, mindegyik ugyanolyan, mint az ősszentély. Hazánkban 2005-ben szentelték fel az óbudavári kápolnát.
A magyarországi közösség nyári családnapjain rendszerint száznyolcvan-kétszáz család vesz részt. A Schönstatt mozgalom legalapvetőbb küldetése, hogy a házaspárokat, a családokat erősítse, szem előtt tartva, hogy a házasság munka, a két embernek folyamatosan dolgoznia kell kettejük kapcsolatán.
Mint említettük, Magyarországon kezdettől fogva a családmozgalom erős igazán. A most szentelt schönstattos pap, Csermák Péter szülei is az elsők között vettek részt a családnapokon, még a nyolcvanas évek közepén.
*
A július 8-i papszenteléssel egy időben kiállítás nyílt a budapesti Szent István-bazilikában Ozsvári Csaba ötvösművész életéről és munkáiból. A művész a Schönstatt közösség tagja volt. A kiállítás címe: Dilexit ecclesiam – Szerette az egyházat. Ez Kentenich atya és Ozsvári Csaba sírfelirata is. Ozsvári Csaba 2009. július 9-én hunyt el az óbudavári Schönstatt-szentély mellett egy ünnepi szentmise után. A magyar Schönstatt mozgalom kezdeményezi boldoggá avatását. A kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg.
