Örökre elveszett?

Zsenya (Marjana Szpivak) és Borisz (Alekszej Rozin) válófélben vannak. Csak azért nem költöztek még külön, mert a férfi munkahelyén az ortodox keresztény főnök nem nézi jó szemmel a válást. Van egy fiuk, Aljosa (Matvej Novikov), akivel egyáltalán nem foglalkoznak. Egy nap a gyerek – aki az egyik veszekedés alkalmával meghallotta, hogy a szülei válni akarnak – eltűnik otthonról. Mivel Zsenya és Borisz is éppen a szeretőjénél töltötte az éjszakát, csak két nap elmúltával veszik észre, hogy a fiú nincs sehol. A szülők a rendőrséghez fordulnak, ahol a gyors eredmény érdekében egy önkéntesekből álló társaságot ajánlanak nekik. A csapat megérkezik, és elindul a keresés…
Zvjagincev valamennyi filmjéről elmondható, hogy a családon belüli konfliktusokról, kapcsolatokról szól. E filmek szereplői nehezen találnak utat egymáshoz, érzéseiket – sem önmaguk, sem a másik felé – nem tudják helyesen kifejezni. Persze különbségek is adódnak. Míg a Leviatán kifejezetten az orosz társadalom problémájával foglalkozik, addig a Szeretet nélkül akár Magyarországon is játszódhatna. Ebben a filmben – az Elena alapkonfliktusával ellentétben – a szereplőknek nincsenek anyagi problémáik, sőt, még magyar szemmel nézve is kifejezetten jómódban élnek.
Borisz és Zsenya viszonya olyannyira elmérgesedett, hogy már a jóindulat maradványai is kivesztek belőlük. Egészen egyszerűen nem képesek normálisan beszélni egymással. Borisz inkább magában fortyog, és szavak helyett válogatott eszközökkel bosszantja a feleségét, Zsenya viszont minden megnyilatkozásával támad, és gyűlölettel átitatott sértéseket vág a másik fejéhez. Ha pedig éppen nem veszekednek, akkor sms-eket küldözgetnek a szeretőjüknek. Ez a motívum azért jelent ebben az esetben a szokásosnál egy kicsit többet, mert a Száműzetés című filmben a szereplők állandó telefonálgatásai jelzik, mennyire töredékes közöttük a kommunikáció. Ott még tesznek bátortalan kísérleteket arra, hogy megértsék a másikat, a Szeretet nélkülben már nem.
A film közepe táján a házaspár felkeresi Zsenya anyját (Natalija Potapova), hogy nincs-e nála a fiú. Ezt a jelenetsort a kritikusok egy része nem igazán tudta hova tenni. Mivel a nagymama stílusa meglehetősen hasonlít a lánya viselkedéséhez, ez arra utalhat, hogy a probléma nem most kezdődött, a szeretetlenséget (a film eredeti címe inkább ezt jelenti) bizony képesek vagyunk továbbadni.
A fiú Zsenya és Borisz számára is nyűg csupán: a nő úgy érzi, a férje csak azért akart gyereket, hogy belerángathassa a házasságba, Borisz pedig szemmel láthatólag nem tud mit kezdeni Aljosával. Tulajdonképpen már azelőtt elvesztik, mielőtt elmenne otthonról. A film nagy részében azt láthatjuk, hogyan kutatnak az önkéntes csapat – meglehetősen profi – tagjai a gyerek után. Mindvégig feszülten várjuk, vajon élve találják-e meg, vagy valami szörnyűséggel kell szembesülnünk. Aljosát azonban nem lelik sem az elhagyatott épületben, sem az erdőben, sem a házak padlásán…
Mihail Kricsman operatőr a manapság megszokott kézi­ka­me­rás, gyorsan váltó technika helyett ráérősen mozgó, úsztatott képeket alkalmaz. Mindehhez szervesen illeszkedik a film visszafogott, halk zenéje. Ha egy kicsit utánajárunk, kiderül, hogy a felhasznált darab az értelmezés egy újabb ablakát nyitja meg. A zeneszerző ugyanis nem más, mint az észt Arvo Pärt, aki meditatív műveivel vált ismertté. A filmben hallható Silouan’s Songot Áthoszi Szent Sziluán sztarec (1866–1938) ihlette. Ez a zenemű tulajdonképpen nem más, mint ima a szeretet Istenéhez, Istenhez, aki a szeretet.
Meggyőződésem, hogy Zvjagincev alkotásában a gyerek tulajdonképpen metafora. A fiú szinte meg sem jelenik a filmben, mindvégig a hiánya van jelen. Ő a kapocs, a szeretet maga, akivel már senki sem foglalkozik, aki talán örökre elveszett. De valamiképp a kutatás is jelkép. Mert kit és mit keres Zsenya és Borisz? Önmagát, a boldogságot, a biztonságot – a szeretetet. Mindketten azt hiszik, hogy az új viszonyukban majd minden a helyére kerül. Ez azonban illúzió. Robert Zemeckis Kapcsolat című filmjében hangzik el, hogy „az ürességet nem töltheti be más, csak a kapcsolat”. Ám a szeretet hiánya olyan űrt teremt, amely nem tapasztható be semmivel. Egy másik kapcsolattal sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..