Hazánkban minden egyházmegyében – több helyen a papszenteléshez kapcsolódóan – ünnepi szentmisével veszi kezdetét az év, amelynek során számos programot, találkozót, konferenciát szerveznek országszerte. A püspöki konferencia jövő tavasszal egynapos találkozót rendez papok számára, amelyre a határon túli magyar lelkipásztorokat is várják.
A Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatása, szélesebb körű megismertetése érdekében idén ősszel első alkalommal megrendezik a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. Ennek során országszerte kiállítások, előadások, hangversenyek és egyéb programok segítik az egyházművészet gazdagságának felmutatását. A konferencia egyben jóváhagyta a Magyar Katolikus Kulturális Központ megalapítását, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán hoztak létre.
2010 őszén rendezi meg a püspöki konferencia a Magyar Katolikus Napot. Az eseményen hazai és határon túli magyar katolikus intézmények, mozgalmak, lelkiségi és kulturális közösségek találkoznak egymással. Székely János püspök, az MKPK cigánypasztorációs referense körlevélben fordul a papsághoz, amelyben összefoglalja a cigányok lelkipásztori gondozására vonatkozó szentszéki dokumentumok tartalmát, segítve ezzel a hazai papokat a cigány hívek lelkipásztori szolgálatában.
Az idén ezeréves gyulafehérvári főegyházmegye szeptember 29-én ünnepi szentmisével emlékezik meg alapításáról. A szentmisén a püspöki kar tagjai is részt vesznek.
Szintén szeptemberben Magyarországra érkezik P. Adolfo Nicolás, a jezsuita rend generálisa, aki látogatása során részt vesz az MKPK őszi rendes ülésén.
A testület további öt évre megerősítette hivatalában Écsy Gábort, a Katolikus Karitász igazgatóját. Az MKPK mostani ülése során közleményt adott ki, amelyben a püspökök szóvá teszik: fájdalommal tapasztalják, hogy az utóbbi időben megint az egyházzal és legszentebb ünnepeinkkel kapcsolatban gyalázkodó, gyűlöletkeltő megnyilatkozásokra került sor. Egyúttal azt is jelzik: aggodalommal látják, hogy más közösségek is hasonló támadások céltábláivá válnak, illetve számos esetben találkozunk a tájékoztatásban a manipuláció és az egyházunk elleni tervszerű hitelrontás jelenségével. „Kötelességünk, hogy hitet tegyünk az emberi méltóság védelme és a szabadságjogok helyes értelmezése mellett. A szólásszabadság nem jogosíthat fel senkit a rágalmazásra, a személyek, nemzetek, nemzetiségek, etnikai csoportok, vallási közösségek és általában a hívő emberek elleni izgatásra, gyalázkodásra és gyűlöletkeltésre. A szabadságjogokkal való durva visszaélés népünk életét, összefogását és jövőjét veszélyezteti. Csak a nagylelkű szeretet és az önfegyelem segít a kiengesztelődésben és a kölcsönös bizalom építésében” – áll a püspöki konferencia közleményében.
