Nem érzem (és nem is érezhetem magam) bűnösnek olyasmi miatt, amit nem én követtem el, s mégis, milyen érzékeny szerkezet a lélek, a fent említett kép, ha egy percre is, felkavart.
S még inkább megértettem: az előítélet, a kollektív bűnösség elve az egyik legveszélyesebb fegyver. Személytelen támadás, amely ellen az embernek esélye sincs védekezni. Hacsak nem veszi a bátorságot arra, hogy a személytelenség rettenetét személyességgel és a szeretet gesztusaival oldja fel.
Ezt tette a Torontóban élő Mustafa Mawla is, aki néhány nappal ezelőtt bekötött szemmel állt ki a kanadai metropolisz egyik legforgalmasabb utcájára. A lábánál táblát helyezett el, amelyen ez volt olvasható: „Muszlim vagyok. Terroristának bélyegeznek. Bízom benned. Te is bízol bennem? Ölelj meg!” Akcióját Vak Bizalom Projektnek nevezték el, és egy huszonnégy éves kanadai muszlim lány, Assma Galuta ötletéből született. Assma így nyilatkozott a Huffington Postnak: „Azért kötöttük be Mustafa szemét, hogy ezzel is a tökéletes bizalomra hívjuk fel a figyelmet.”
A Mustafáról készült videó felkerült az internetre is. Eddig kétmillióan voltak kíváncsiak arra, hogy miként reagáltak a járókelők a muszlim fiatalember ölelésre tárt karjainak látványára.
