Ok az örömre

Csupa díjra – amit újabban kellett, illetve ősztől kellett volna fizetnie annak, aki gyógyulni és tanulni szeretne. Mert az emberi egészség és műveltség – a díjat kirovók szemléletében legalábbis – magánügy. Nemet mondott erre a szemléletre a valamit is mondani hajlandó választópolgárok négyötöde. Természetesen már régen nem csak a díjakról van szó. A szavazófülkében megválaszolandó kérdések közel másfél éve merültek fel – ilyen végtelenül hosszúnak tűnő idő alatt ezek juthattak el a népszavazásig. Lássuk be, ma már ezeknél is égetőbb bajaink vannak – de így működik a magyar demokrácia. Van okunk az örömre: kiderült, hogy nem elfogult-elvakult pártszimpátiák alapján szavazott a többség, hiszen jóval többen voltak az igenlők között, mint az ellenzéki pártok szavazói. Jól felfogott érdekei mellett szavazott a többség, amely nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy befizetett hatalmas adói és járulékai elégtelenek volnának a normálisan működő egészség- és oktatásügyhöz, amelyből nemrégiben hatalmas összegeket vontak ki. Az adott területek rossz irányításáról és a nemzet vagyonával való hibás gazdálkodásról mondtunk lesújtó véleményt.

A véleménymondás öröme mellett azért ne feledjük: az érdekek természetük szerint gyakran ütköznek egymással. A beteg örül, hogy nem kell vizitdíjat fizetnie, de nem biztos, hogy örül ennek a háziorvosa is. Fontos tehát, hogy tudatában legyünk – és maradjunk – annak, hogy nemcsak ezekről a pénzekről volt és van szó. Még inkább a kirovásuk mögött meghúzódó szemléletmódról: amely a közvetlen érdekek szintjén igyekszik szembefordítani egymással az embereket (az orvost a beteggel, az egyetemek vezetőit a hallgatókkal). A helyett, hogy a szolidaritás és a józan önmérséklet értékeire hivatkozva valóságos közteherviselést akarna megvalósítani. Akik most úgy érezzük, hogy győztünk, ne feledjük: csak az jelenthet valódi győzelmet – vagyis csak az eredményezhet normális emberi életet ebben az országban (is), ha ezt az értékvilágot valljuk, éljük és hirdetjük. Ha csak forintokat takarítunk meg ezzel a népszavazási eredménnyel, az öröm hamar elillanhat egy esetleges másik sarc kivetésekor. De ha a mostani eredmény sok millió honfitársunk értéktudatának erősödését jelzi, akkor egyre nehezebb lesz minket újra félrevezetni, egymás ellen kijátszani. Akkor valóban okunk van az örömre.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .