A megfelelő tájékozottság segít abban, hogy a keresztény értékek védelmében meg tudjuk fogalmazni véleményünket, és tudatos, átgondolt döntéseket tudjunk hozni. A „második valóságot” teremtő, sok esetben az erkölcsi értékek közvetítésére képtelen, politikai csatározások színterévé vált világi média elveszítette az emberek bizalmát. Ugyanakkor a kisebb településeken nagy számban vannak azok a háztartások, ahol csak az „alap” (M1, RTL, TV2) televíziós csatornák foghatók. „Azokra, akik újságokban írnak, hírleveleket fogalmaznak, a nyelvvel való helyes bánás felelőssége hárul” – fogalmazott Nyelv, igényesség, pontosság című előadásában Gulyás Imre költő, újságíró. A Kazinczy Ferenc születésének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett magyar nyelv éve kapcsán felhívta az újságírásban tevékenykedők figyelmét a magyar nyelv szabályainak ismeretére, helytelen használatának veszélyeire. Kádár Brigitta fehérgyarmati kommunikációs munkatárs egyházközségi munkájáról tartott beszámolót. Véleménye szerint felelősek vagyunk azért, hogy az emberek mit olvasnak. A médiumok „elbulvárosodása” láttán egyre fontosabb, hogy az egyházközségek életéről, az igazi emberi közösségekről és hiteles személyiségekről szóljanak a hírek. Utalt XVI. Benedek pápának a tömegtájékoztatás világnapján tett felhívására, amelyben a Szentatya a fiatalok leglátogatottabb fórumát, az internetet mint az evangélium hirdetésének egyik lehetséges eszközét ajánlotta. A találkozó kulturális programmal zárult. Orosz Lőrinc, a Szent Anna-székesegyház plébánosa bemutatta a templomot, amelynek története szorosan kapcsolódik Debrecen reformációt követő katolikus életének fejlődéséhez. Végül a résztvevők ellátogattak a Déri Múzeum Munkácsy-termébe, ahol Keresztesné Várhelyi Ilona muzeológus, Munkácsy-kutató tárlatvezetést tartott.
