Népdal

Függöny lobog a magasba,
üres ablakon kivágta
a szél, tótágast a házra.
Szarvas keresi a hóban,
ha valami ehető van,
hosszú nyaka földrenyújtva.


Agancsát felhőbe szúrja,
társa mozdulatlan állva
néz, mintha valakit várna.
Mintha fehér porcelánban,
úgy áll a fehér határban,
feje fölött sólyom lebeg,
szárnya megtartja az eget.

 

Mezey Katalin (1943)
József Attila-díjas költő,
a Széphalom Könyvműhely
igazgatója

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.