– Hiányzik manapság a megérlelt, kiérlelt gondolat. Túl sokat publikálunk, írunk, pedig nagy szükség lenne az elmélyült – nem a világ tempójához felzárkózni igyekvő, hanem a saját ritmust megtaláló, fontolva haladó – tudós munkára, és ez különösen is vonatkozik a PPKE Hittudományi Karának nagy múltú teológiai fakultásán folyó kutatói munkára. A kar a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1635-ben alapított egyetem hittudományi karának jogutódja, a Központi Papnevelő Intézet Papnövelde utcai épületéből tíz évvel ezelőtt költözött a Veres Pálné utca 24. szám alatti műemlék épületbe. A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia által fenntartott, az Apostoli Szentszék által jóváhagyott egyházi fakultáson tizenkét tanszék látja el az oktatást. A kar legfontosabb kutatási területei: fundamentális-dogmatika, biblikum, keresztény bölcselet, morálteológia, egyháztörténelem, pasztorálteológia, kánonjog, és a patrológia egyes részterületei. Az országban egyedül itt folyó teológiai doktori képzés eredményeképpen szerzett doktorátus 1999 óta államilag elismert PhD. A bolognairendszerre történő átállás miatt nem áll már módunkban az 1990-es évek eleje óta létező osztatlan hittanár szakot működtetnünk. Helyette a levelező tagozaton a 3+2 rendszerben katekéta-lelkipásztori munkatárs, illetve hittanár-nevelő szakon oktatunk. A fő képzési irányunk azonban a fakultás jellegéből adódóan a teológusképzés, melynek jelenleg két szekciója van: az egyik felkészít a PhD-képzésre, s a Szentszék által elismert teológiai baccalaureátussal végződik, míg a másik szekció a kateketika területén ad speciális felkészültséget és egyetemi oklevelet. A nappali tagozaton működő teológus szak célkitűzése a teológia tudományos kutatása, s ezzel a magyar nyelvű teológia előmozdítása, irodalmának gazdagítása, a hallgatók tudományos felkészítése a doktori fokozat megszerzésére, valamint a hallgatók (papnövendékek és világiak) magas szintű képzése, hogy „a katolikus tanítás alapos ismeretével vegyenek részt az egyház evangelizációs tevékenységében.” Kuminetz Géza az elvégzendő nagy feladatok közt említette a korszerű tankönyv- és kézikönyvpark bővítését. Kézikönyveket kell kiadnunk a teológia nagy témáiról, valamint a „hétköznapi” pasztorációt segítő köteteket is, útmutatóul a mai, kissé kaotikus világban. Használható műveket kell az emberek kezébe adnunk, a Biblia egészét átfogó kommentártól kezdve a lelkipásztori illemtanig bezáróan – hangsúlyozta a dékán. A kar jelenéről szólva Kuminetz Géza elmondta: sajnos a hallgatói létszám évek óta csökkenő tendenciát mutat, mind a nappali (jelenleg százhúsz fő) mind a levelező (jelenleg kétszázhatvan fő) tagozaton. Ez egyrészt az általános népességfogyással magyarázható, másrészt azonban elérkezettnek látszik az idő arra, hogy az egyházi vezetés kormányzói hatalmát gyakorolva a kommúnió szellemében, a közös célt szem előtt tartva szabályozza, ha kell, átalakítsa a hazai teológiaihitéleti képzés intézményrendszerét. Persze ez adott esetben fájó döntésekkel is járhat, amit azonban vállalni kell annak érdekében, hogy oktatási intézményeink ne csupán „vegetáljanak”, hanem jól prosperáljanak – szögezte le a dékán. A HTK az elmúlt évtizedben kialakította a magas színvonalú oktatáshoz szükséges környezetet: a Veres Pálné utcai műemlék épület felújítása után következett a számítógépes hálózat kiépítése, létrejött a könyvtár, ahova a közelmúltban, Erdő Péter bíboros közvetítésével több tízezres nagyságrendű könyvállomány érkezett az erfurti egyetem bibliotékájának duplum példányaiból. Ez a könyvtár ma az ország legjobban felszerelt könyvtára a katolikus felsőoktatási intézmények között. A diákság alkalmankénti lapja (Érted) lassan egy évtizedes lesz, s a kar a közeljövőben korszerűsíti honlapját is. „Félévenként tartunk szakmai napot, évente egyszer pedig a passaui egyetemmel közösen rendezünk konferenciákat, amelyek nyomán publikációkat közlünk a rendszeresen megjelenő Teológia című kari folyóiratban, valamint majdnem két évtizede a Folia theologica című periodikában is, amely külföldön is ismertté teheti az itt folyó tudományos kutatásokat, valamint „cserébe” a könyvtár külhoni folyóiratokkal gazdagodik, s ez a hazai kutatásokat segítheti.
