Több fenyegető telefonhívás után még a vendég érkezésének napján, délben is befutott Imre atyához az egyik püspöki titkártól egy elbátortalanító telefonüzenet: „A barátod nem fog megérkezni Magyarországra, mert Hegyeshalomnál leszállítják a vonatról!” Ám ekkor a Roger testvért meghívók már tudták, amit a hatalom emberei még nem: a közösség alapítója a párizsi repülőtéren várja, hogy felszálljon vele a Budapestre induló gép. Az akkori rendszer káderei mindent elkövettek annak érdekében, hogy meghiúsítsák a látogatást, Roger testvér mégis ideért. Meghívói minden eshetőségre felkészülve még a francia nagykövetet is megkérték, hogy menjen ki fogadására a repülőtérre.
Imre atya úgy fogalmaz: Roger testvér érkezése olyan volt, mint a Lélek eljövetele – nem lehetett megakadályozni. Amikor odaért a zugligeti plébániához, már óriási tömeg várt rá, sokan be sem fértek a templomba, a kapuhoz vezető lépcsőre vagy a templom elé szorultak. Roger testvér tudta, hogy nem szólhat az egybegyűlt hívekhez, nem beszélhet velük, mert a hatóságok ezt megtiltották. Imre atya kíséretében némán lépett a szentélybe, leült a földre, ahol köréje sereglettek a gyerekek. A hívek énekeltek, ő szavakkal nem kommunikálhatott ugyan, de jelenléte többet mondott minden szónál. A templomban egyetlen gyertya pici fényével hatalmas „lelki tábortüzet” gyújtott. Jelenléte azt sugallta, hogy a reménytelen helyzetben az eszköztelenséggel is győzhetünk – fogalmazta meg Kozma Imre.
Lékai László bíboros azt kérte Imre atyától, hogy folyamatosan tájékoztassa az események alakulásáról. Minden jel szerint attól tartott, hogy Roger testvér magyarországi látogatása miatt esetleg forradalmi zendülés törhet ki. A testvér itt-tartózkodásának utolsó estéjén arra kérte vendéglátóit, hogy amennyiben lehetséges, tegyék lehetővé számára, hogy megismerhesse a bíborost. Végül sikerült úgy intézni, hogy Lékai László másnap reggel hatórai, esztergomi szentmiséjére meghívást kapjon a taizéi közösség alapítója is. Imre atyáék meglepetésére a szertartáson ő olvashatta fel az evangéliumot, anyanyelvén, franciául. A testvér személyétől meghatódott bíboros a kapuig kísérte a repülőtérre igyekvő Roger-t, és egy feledhetetlen gesztussal saját breviáriumát adta neki ajándékba.
„Roger Schütz testvérünk eljött közénk. Kezében picinyke gyertya fényével érkezett a sötétbe burkolózó zugligeti templomba. Világosságot gyújtott ezrek szívében, és ránk bízta a taizéi imaórák küldetését, amikor azon a napon elhozta hozzánk a nemzetek fölötti összetartozás örömét – fogalmazott Kozma Imre atya.
