A szentmisén jelen volt az egykori miniszterelnök özvegye, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Erdődy Gábor szentszéki és Merényi Miklós római magyar nagykövet, és számos, az Örök Városban élő, dolgozó magyar is. Szentbeszédet Somorjai Ádám bencés szerzetes, a Vatikáni Államtitkárság munkatársa mondott. „Ma már történelemnek tűnik az az idő, egyházunk számára is azzá vált, amelyre most emlékezünk – mondotta homíliájában Somorjai Ádám. – Voltak olyan jelenségek, amelyek a félmúlttal való szakítás jegyében történtek. Ilyen volt Agostino Casaroli bíboros államtitkár 1990 februárjában tett látogatása Budapesten, amikor aláírta annak a megegyezésnek a hatályon kívül helyezését, amelynek megkötését ő maga munkálta ki, s amelyet az Apostoli Szentszék részéről 1964-ben szintén ő írt alá. Huszonhat év után megváltozott a világ…
Itt volt Antall József idejében a nagy lehetőség arra is, hogy a keresztény hit a lelkek mélyéről visszatérjen a nyilvánosság elé is, a közéletbe – állapította meg Somorjai Ádám. Felemásan sikerült ez a kísérlet, mert sokan a keresztény kurzus visszatérésétől féltek, és ott is ördögöt kiáltottak, ahol angyalok voltak. Alaptalan volt a félelem, hiszen egyházunk megvert sereg volt, és ha akart sem tudott volna uralkodni. Szolgálni akart, de nem volt funkcióképes, híján volt az eszközöknek, melyek az új idők új feladatainak ellátásához szükségeltettek…Negyven év hosszú idő, és amit ennyi idő alatt leromboltak, azt ennél hosszabb idő alatt lehet csak újjáépíteni. Nem restaurálni, nem a régit helyreállítani, hanem újjáépíteni! A szolgálat jegyében, hogy az embereket foglalkoztató igazán lényeges kérdésekre – honnan jöttünk?; hová megyünk?; mi az élet célja?; hogyan éljek már itt a földi életben? – választ tudjunk adni. Ezt, az újjáépítés, az újra építkezés időszakát kezdte meg az antalli kor, és nekünk, amikor emlékezünk, amikor értékelünk és amikor lelkiismeretet vizsgálunk, válaszolnunk kell ezekre a kérdésekre. S akkor tudunk karöltve továbblépni, ha egyetértünk az alapkérdésekben” – zárta homíliáját a bencés szerzetes.
Másnap, november 26-án, a Római Magyar Akadémián konferenciával emlékeztek meg a néhai miniszterelnökről, amelyet Dávid Ibolya nyitott meg. Az MDF elnöke a többi közt szólt arról, hogy különösen megtisztelő érzés számára, hogy az Antall József által alapított párt jelenlegi elnökeként lehet jelen a konferencián és szólalhat meg. Emlékeztetett, hogy Antall József politikusi pályája előtt, már történészként is jól ismerte hazánk európai gyökereit, ezen belül pedig tudta, milyen fontos az olasz-magyar kapcsolatok fejlesztése. Számára Róma és a Szentszék igazodási pont is volt – folytatta Dávid Ibolya. De Antall József hitt abban is, hogy Magyarország kész és képes a környező országokkal való együttműködésre, s az általa fontosnak tartott közös Európa részévé tud válni. Az MDF elnöke ezután köszönetet mondott azért az olasz és vatikáni segítségért, mely az akkori lehetőségek között támogatni igyekezett az első szabadon választott magyar miniszterelnök szándékainak megvalósulását. Az elnök asszony kiemelte: Antall József széles látókörű politikája, szilárd értékrendszere, megkérdőjelezhetetlen demokratizmusa mind a mai napig kivívja a nemzetközi politika elismerését.
A konferencián felszólalt a Lengyelországot a kilencvenes évek elején vezető volt kormányfő, Anna Suchocka, Christoph Böhr, a német CDU egykori elnökhelyettese, Giulio Andreotti olasz szenátor és Angelo Acerbi érsek, aki az Antall-kormány idején a Szentszék magyarországi nunciusa volt. Suchocka asszony azt emelte ki, hogy Antall József államférfiúi nagysága milyen nagyszerű példát jelentett a lengyel és más kelet-közép-európai politikusok számára. Andreotti szenátor a néhai magyar miniszterelnök európai elkötelezettségéről szólt. A német kereszténydemokrata politikus arról beszélt, hogy a közép-európaiak szabadságszeretete őrizte az emberi szívekben azt a lángot, amely végül, mikor elérkezett az idő, elpusztította a szovjet birodalom egész hazugságrendszerét. Az 1989-es esztendő Európa újjászületésének éve, amely megmutatta, hogy Európa nem üres fikció, hanem élő valóság. Az Európába való visszatérés reményétől lelkesítve vonultak a közép- európai emberek az utcára, s nem féltek attól, hogy a szovjet páncélosok esetleg tűzparancsot kaphatnak. 1989 óta tudjuk, hogy az európai gondolat – akármennyire is a sokféleségben fogalmazódik meg – egy közös vágy által válik egységessé, s ez nem más, mint a szabadság utáni vágy, azé a szabadságé, amely alapját és célját az ember méltóságában és jogaiban találja meg. S ez a gondolat nem más, mint maga Antall József kereszténydemokrata meggyőződése.
Acerbi érsek beszédében azt hangsúlyozta, hogy Antall József a kereszténydemokrácia legnemesebb politikai hagyományait honosította meg a demokratikussá váló Magyarországon. Erdődy Gábor szentszéki nagykövetünk előadásában történészként Antall József kereszténydemokráciáról vallott felfogásának legfontosabb vonásait rekonstruálta – azt a politikai filozófiát, amelynek bázisára az első demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnök a modern Magyarországot felépíteni akarta. Népes magyar küldöttség vett részt a szerdai pápai audiencián, melynek végén Antall Józsefné Klára asszony, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Osváth György, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke gyűrűcsókra XVI. Benedek pápa elé járulhatott.
