S ez viszont már a bőség zavara. Igazi bajok akkor kezdődnek, amikor az eladók elveszettebbnek látszanak, mint az önfeledten őket kérdező potenciális vásárló. Mert noha az efféle üzletekben tematikus tereken, több-kevesebb logika mentén elrendezett termeket vizslathat végig a kötetbarát érdeklődő, van, amikor kevés a józan ész s a jó szimat, s végső megoldásként marad a szerencsés esetben rendelkezésre álló áruházi alkalmazott józan esze s jó szimata. Szerencsés esetben… (A tájékozottság és szakmai érdeklődés egyre archaikusabb példáját most hagyjuk. Talán a régészeti témájú könyvek közt…)
Mert ugyanis furcsaságok előfordulnak ám. Épp egy könyvesházi expedícióm során – szembekerülve vagy háromszázezer kötet rendezett ármádiájával – véletlenül pillantottam meg egy magas polc közepén a neves magyar jezsuita és csillagász, Teres Ágoston több kiadást megért, nagy sikerű művét, melynek címe: Biblia és asztronómia – Mágusok és a csillag Máté evangéliumában. Egyszerre tudományos és népszerű művében a szerző a csillagászati szempontból különösen izgalmas szentírási részeket vizsgálja s magyarázza. Megörültem, hogy ma is kapható e könyv. Aztán a tőle jobbra-balra álló kötetekre tekingetve egyre rosszabbul kezdtem érezni magam. Kissé forgott velem a világ, mondhatni, épp csak világító égitesteket nem láttam. Ugyanis a mágiától a rontáslevételen át a hogyan szülessünk újra két hét alatt témájáig volt ott sok minden: tán népszerű, de tudományosnak kevéssé nevezhető darabok. Feltöltéskor, rendezgetéskor a kissé felületes bolti munkatárs úgy gondolhatta: az asztronómia már majdnem asztrológia, tehát egymás mellett a helyük. Meg valami mágusok is vannak a címben, az pedig már tényleg ezoterika. Ugyanis ilyen felirat alá került a szerzetes említett könyve. Most már csak azt bánom, hogy nem kerestem meg ugyanezen a polcon az Egri csillagokat. S tiltakozhattam volna, ha nem lelem.
