A jobb- és baloldali média azonnal boncolgatni kezdte az anyagot, a politikai pártok is sorra jelentettek be sajtótájékoztatókat, tettek hivatalos és félhivatalos nyilatkozatokat.
Az MSZP szerint az eddiginél is kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. Indokaik közt szerepelt, hogy a tervezetben foglaltak szerint a táppénzen lévő, várandós, szülési szabadságon lévő, gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, beteg gyermeküket táppénzen ápoló és önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal az úgynevezett védelmi idő alatt is közölhető lenne a felmondás. A felmondási idő pedig – ellentétben az eddigi tizenöt, illetve harminc nappal – a védelmi idő lejártát követő napon kezdődne. Kifogásolták azt is, hogy a törvénytervezet a túlórapótlékok kifizetése helyett szabadidőt adna a dolgozóknak. Bírálták a felmondási tilalmak tervezett megszüntetését is, főként azt, hogy terhes, illetve gyesen, gyeden lévő anyákkal is közölhető volna a felmondási szándék.
A Fidesz országgyűlési frakciója kiemelte, hogy a frakció az elkövetkezendő hetekben tárgyalja a tervezetet, és ezt követően teszi meg javaslatát a módosításokra, de hangsúlyozták: a munkavállalói biztonság, a munkaadói háttér biztosítása, valamint a rugalmas munkaerőpiac egymást feltételező elvek, amelyek egyaránt szükségesek ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre az országban.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke egy nyilatkozatában jónak tartotta a munka törvénykönyve tervezetét. Mint mondta, az új szabályozás sokkal rugalmasabb, mint az eddigi, fontos szempontnak nevezte, hogy helyileg, a helyi viszonyoknak megfelelően lehet kialakítani a munkavállaló és munkáltató közötti megállapodást. Ezzel szemben nyilatkoztak a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek, mert szerintük az új munka törvénykönyve tervezetének minden szakasza hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője igyekezett minden fórumon hangsúlyozni, hogy a július 22-én nyilvánosságra hozott dokumentum a munka törvénykönyvének csupán „konzultációs munkaanyaga”, amelyhez a kormány várja az észrevételeket és javaslatokat. Hozzátette: a munka törvénykönyve szinte mindenkit érintő jogszabály, ezért nem lehet az emberek feje fölött dönteni róla, már közzététele óta is számos észrevétel érkezett, melyeket az NGM értékel majd, ezért továbbra is várják az észrevételeket, javaslatokat. A végleges törvényjavaslat elkészülte előtt pedig a kormány részletes tájékoztatást kap arról, hogy ezek közül mi épült be a javaslatba és mi nem. Ezt követően tekintik majd át a véleményeket, hogy kialakuljon a törvényjavaslat végleges formája. Szíjjártó Péter fontosnak tartotta azt is megemlíteni, hogy már a szociális konzultációval eldőlt: a védett kor intézménye bekerül a munka törvénykönyvébe, mint ahogyan be kell épülnie annak is, hogy a „segély helyett a munkalehetőség biztosítása a kívánatos út.
A szóvivő újságírók előtt azt mondta: amit nem támogat a Fidesz képviselőcsoportja, az nem kerül be, de amivel egyetért, az mindenképpen szerepel majd az új munka törvénykönyvében. Ezzel Lázár János frakcióvezető egy korábban elhangzott kijelentésére utalt, aki azt mondta: a Fidesz-frakció csak olyan szabályozást támogat, amely a munkanélküliek, a gyermeket nevelő anyák munka világába való visszavezetését szolgálja.
