Európa néhány országában – mi még sajnos nem tartozunk ezek közé – ez a hír kriminalisztikai és keresletcsökkentési jelentősége ellenére sem jelenhetett volna meg így. A gyermekvédelmi szempontokat figyelembe véve a sajtótermékek az egyes kábítószerek feketepiaci árait sem közölhetik. Miért?! – kérdezheti joggal az olvasó.
A kábítószerek piaca a világon mindenütt, így nálunk is időnként átrendeződik, és ezzel párhuzamosan a szerhasználati mintázatokban is változások észlelhetők. Az elmúlt egy-másfél évtized adatait áttekintve azt láthatjuk, hogy mind a kipróbálás (első használat), mind az alkalmi vagy rendszeres fogyasztás egyre alacsonyabb életkorban történik. Elsősorban a marihuána, illetve az úgynevezett dizájner drogok, azaz az új pszichoaktív szerek keresettek a fiatalok körében. A legális szerek iránti keresletről (nikotin, alkohol) ugyanez mondható el.
A keresleti oldal mellett egyre erősödő jelenség a fiatalok fokozódó aktivitása a kínálati oldalon is. A beszerzést, a baráti társaság ellátását, az áru „terítését” az iskolában, a szabadidős helyszíneken sokszor úgy művelik a fiatalok, hogy nincsenek tisztában azzal, milyen típusú és súlyú bűncselekményt követnek el. A normalizáció egy korábbi írásomban már körüljárt jelensége (azaz megengedőbb, elfogadóbb viszonyulás nemcsak a használók, hanem a populáció jelentős részében) nem csupán a fogyasztás, hanem a megszerzés módjai, a társas használat, az értékesítés vonatkozásában is egyre erősebben tapasztalható. (A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket elkövető – ismertté vált – fiatalkorúak aránya 2012-ben tizennyolc százalék volt!)
A pénz mint nélkülözhetetlen eszköz; a gyors gyarapodás; a tekintély; a kortársak közötti informális hatalom… Ismerős értékek? A felnőttek világának torz tükreként szemlélhetjük mindezeket tizenéveseink körében, ha a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeket vizsgáljuk. A szervezett bűnözés kihasználja ezt a jelenséget, a felnőtt-társadalom pedig jobbára sopánkodik vagy büntet.
