Az egykori cári palota egyik legpompásabb dísztermében, a Miklós Teremben látható válogatás gazdagon reprezentálja Munkácsy korai népi életképfestészetét, a párizsi szalonképek világát és tájképfestészetét is. Az összeállításban olyan főművek szerepelnek, mint a Rőzsehordó nő, Liszt Ferenc portréja, a Poros út, a Siralomház vagy a Krisztus-trilógia képeinek háromméteres redukciói (kisebb méretű változatai). Pákh Imre gyűjteményéből az Ásító inas egész alakos változata és a művész korai realista periódusából való Dűlő szénásszekér a leginkább figyelemre méltó, illetve a szalonképek közül olyan remekművek, mint például a Készülődés a papa születésnapjára vagy a Zeneszoba.
Munkácsy 1870-ben a párizsi Salon kiállításán aranyérmet nyert a Siralomház című képével, s ez a siker meghozta számára a nemzetközi elismertséget. A következő évek a hihetetlenül dinamikus anyagi gyarapodás időszakát jelentették számára. 1872-től Párizsban élt, s kezdetben magyar témájú zsánerképeivel, később az úgynevezett szalonképeivel, portréival, majd bibliai kompozícióival szerzett hírnevet és vált Amerikában is keresett festővé. Munkácsy számos főműve, mint például a Milton (1878), a Mozart halála (1886) ma is nagy amerikai gyűjteményekben található. Népszerűségét és rangját mutatja az is, hogy alkotásai olyan közgyűjtemények részei, mint a párizsi Musée d’Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art.
Munkácsy realista festészete sokban rokon a nagy orosz realisták, Ilja Repin, Vaszilij Perov művészetével. A korhely férj, a Rőzsehordó nő mélységes realizmusa, vagy akár a szalonok felszínes világát ábrázoló képek éppolyan ismertek az orosz közönség előtt, mint Munkácsy drámai tájképei, melyeken hol az impresszionizmus, hol a szimbolizmus nyomait véljük felfedezni. Munkácsy egyszerre volt képviselője a XIX. század nagy európai festészeti tradíciójának, a realizmusnak, s egyike a festészet új lehetőségeit kutató kiemelkedő művészeknek.
E gyűjteményes kiállítás művészettörténész kurátorai Mikhail Anikin (Ermitázs Múzeum, Szentpétervár), illetve Gergely Mariann és Plesznivy Edit (Magyar Nemzeti Galéria).
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének legszebb darabjai gyakran mutatkoznak be külföldön. A Munkácsy-kiállítással párhuzamosan Buenos Airesben, szintén július végéig látható a Mesterművek a reneszánsztól a romantikáig – a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye című kiállítás, ahol hatvan művel találkozhat a dél-amerikai közönség.
