Az Eiffel Palace, vagyis az egykor Légrády Kiadó és Nyomda, az államosítás után pedig Zrínyi Nyomda néven működő épület története a régmúltba nyúlik vissza. A Bajcsy- Zsilinszky út 78. szám alatt lévő telket a Légrády testvérek 1893-ban vásárolták meg. Ide tervezték meg Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek a Pesti Hírlapnak otthont adó szerkesztőséget, kiadóhivatalt és nyomdát. Egy év alatt, 1894-ben el is készült az épület, és saját székházában megkezdhette működését Légrády Károly és Tivadar cége. 1894. június 29-én nyomtatták a Pesti Hírlap első számát, amely korábban a Nádor utcai nyomdában készült.
A ház tetejét hatalmas sarokkupola díszítette, később mindkét oldala toronnyal egészült ki: tetődíszei miatt háromtornyú palotának is nevezték. A saroktorony később, Budapest 1944–45-ös ostromakor megsemmisült, ezáltal a tetőszerkezet jellegét veszítette. A helyreállítás során a kupola helyére egy tömegében hasonló méretű, mai stílusú üveges ráépítés került.
Hajdan a félemeletre települt a szedőterem, s az első emelet Klotild (ma Stollár Béla) utcai oldalán sorakoztak a szerkesztőségi szobák. A Bajcsy-Zsilinszky utcai részre épült a tulajdonosok lakása. Az eredetileg négy és fél emeletes épület felső szintjein kényelmes, nagyrészt utcára néző bérlakásokat alakítottak ki. Itt lakott évekig a Pesti Hírlap állandó munkatársa, Mikszáth Kálmán is.
A belső udvari körfolyosókon páros oszlopállással míves kovácsoltvas korlát futott végig. Az öntöttvas oszlopokat gömbök, kerékmotívumok díszítették, a második emeleti oszlopfőkre pedig a Légrády család nemesi címerében szereplő unikornisok kerültek. A főlépcsőház kovácsoltvas szerkezete és korlátja, valamint az első emelet könyöklője alatt végigfutó majolikadíszítés tovább erősítette az építészeti gazdagságot.
A 2013-as helyreállítást végző cég rekonstruált korabeli tervek alapján építette vissza a ház 1894-es arculatát. Kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a különleges építészettörténeti és esztétikai értékű részleteket hitelesen és eredeti pompájukban illesszék vissza az épület egységébe. A homlokzati elemeken kívül az eredetileg Gustav Eiffel irodája tervezte belső főudvar és a főlépcsőház lenyűgöző öntöttvas szerkezetét is eredeti helyén és formájában építették vissza. Mint köztudott, Eiffel cége tervezte a közelben álló másik nagyszabású építményt, a Nyugati pályaudvart is, vasszerkezetével együtt.
1957 óta Zrínyi Nyomdaként működött tovább a XIX. században alapított szerkesztőség, nyomda és kiadóvállalat. Ebben a különleges palotában két évtizede még nyüzsgött az élet. Az 1970-es években a telephelyekkel együtt az itt dolgozók létszáma meghaladta az ezerötszáz főt, így Magyarország egyik legnagyobb nyomdájaként üzemelt. Többek között itt nyomták az Érdekes Újságot, a Magyar Honvédet, a Ludas Matyit – és sokáig az Új Embert is.
A rendszerváltozást követően nemcsak a korábbi állami vállalatok privatizációja indult el, hanem erre az időre esett a technológiaváltás is, amely alapjaiban alakította át az ötszáz éve szinte változatlanul működő nyomdaipart. Mondhatjuk: robbanásszerűen lépett be az életünkbe a számítógépes korszak, aminek következtében a sok embert foglalkoztató korábbi hatalmas kiadóvállalatok és nyomdák székházai feleslegessé váltak. Mindez nagyon gyorsan, néhány év alatt zajlott le. Innentől kezdve kellett új funkciót találni ezeknek az egykor jelentős szerepet játszó épületeknek. Erre kitűnő példa a nemrég átadott Eiffel Palace is.
Fotó: Mészáros Ákos
