Mindössze hetven év… – Pálosok Vázsonyban
Fotó: Cser István

 

A késő gótikus egyházi építészet e remekét Mihály arkangyal – a katonák patrónusa – tiszteletére szentelték. A templom a korabeli szokás szerint az alapító és családja temetkezési helyéül is szolgált. A közeli tálodi kolostorból átköltözött pálosok a megélhetésükhöz megfelelő nagyságú birtokokat is kaptak, jobbágyokkal együtt. A várúr nemcsak a kolostor gyarapodásáról, de a szerzetesek szellemi fejlődésének megalapozásáról is gondoskodott. Alaposan felszerelte és a kolostori kódexírás meghatározó helyszínévé tette a vázsonyi klastromot. Itt írták, rajzolták 1492-ben az egyik legszebben díszített hazai kódexet. Valószínűleg az alapító iránt érzett hála késztette a szerzeteseket arra, hogy Kinizsi felesége, a fiatal Magyar Benigna számára összeállítsák a ma Festetics-kódexnek nevezett imádságoskönyvet, amely a „Pál uram” gyógyulását kérő imát is tartalmazza.
Ebben a kolostorban készült a Czech-kódex, s talán a Peer-kódex is. A szerzetesek a köteteket maguk kötötték be. A kötéstáblákhoz használt bronzvereteket is ők készítették. (A konyha melletti szemetesgödörben nagyszámú rontott példányt találtak.)
A romok feltárása során aránylag kevés olyan lelet került elő, amely a kolostori élet mindennapjairól árulkodik. 1543-ban a török elől menekülő szerzetesek, amit lehetett, magukkal vittek. 1552-ben a környékbeli földesurak, akik váraik kapitányai is voltak, elővigyázatosságból felrobbantottak három megerősíthető kolostort, „félvén attól, hogy a török beléjek száll”. Tálod, Városlőd mellett erre a sorsra jutott Vázsony is. A nem teljesen sikeres robbantás után a romhalmazból a XVI–XVII. században köveket, faragványokat vittek Vázsony várának megerősítéséhez. Később a falu újjáépítésekor a lakosok kőbányaként használták a kolostor omladékait. A robbantás végül is elérte a célját, mert a romokat a törökök nem tudták erődítményként használni.
Kinizsi Pál kimagasló katonai tetteiért 1472 augusztusában megkapta a Vázsonyi család birtokait, a középpontban Vázsony várával. A Mátyás alatt oly ritka csendes esztendőket Nagyvázsony rendbehozatalára használta fel. Kibővítette a plébániatemplomot, és hozzáfogott a vár átalakításához, felszerelésének gyarapításához. Megalapította a pálos kolostort is, amelyet folyamatosan bővítettek, s amely még romjaiban is megdöbbentően szép és monumentális látványt nyújt napjainkban is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.