Milyen volt az ősi apátság?

A reprezentatív módon rekonstruált romok beszédesen vallanak az apátság múltjáról, a szerzetesek középkori életéről, a történelem viharairól. Az ünnepi átadást megelőzően a bazilikában Bérczi Bernát zirci ciszterci szerzetes vetített képes előadással ismertette az ősi kolostorépület történetét.
A hajdani építkezés idején a helyszín, a Bakony még csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított vidék volt. A király az első szerzeteseket a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i kolostorból hívta hazánkba, akik itt virágzó kultúrát, szellemi-lelki megújulást teremtettek. Az építkezés több évtizeden át tartott, az épületegyüttes a templommal együtt kora gótikus stílusban készült el. Az apátság a XIII. századtól a tatárjárás, majd aztán a török dúlás idején elnéptelenedett, Zirc lakosai is elmenekültek, s a terület százötven éven át lakatlan volt. Csak a XVIII. század elején kezdődött meg ismét a szerzetesi közösség újjáélesztése, amikor is a sziléziai Heinrichau apátságából jöttek ciszterci szerzetesek, de ők csak a romjait találták már a régi kolostor- és templomépületnek. Építkezni kezdtek, s az új apátsághoz a középkorinak szinte minden kövét felhasználták. Az idők során a felszín alá került romok feltárásával, alapjainak vizsgálatával csak a XX. század elején, Békefi Remig zirci apát idején kezdtek el foglalkozni 1912-13-ban. Már akkor ismertté vált a régi épület alaprajza, s felszínre került a keleti szárny, de konzerválására, helyreállítására a két világháború, majd a diktatúra évtizedei alatt gondolni sem lehetett. Hervay Ferenc Levente atya biztatására 2005-ben szerzetesnövendékek a romkertet kitakarították, s a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatásával, majd 2007-ben a Nemzeti Kulturális Alap és az Oktatási Minisztérium sikeres pályázatával megkezdődhetett a több tízmillió forintos feltárás és rekonstrukció. Az úgynevezett hitelesítő ásatás során, melyet Ferenczi László régész vezetett, új, értékes leletek kerültek napvilágra, többek között egy állatfigurás vízkiömlő cső a XIV-XV. századból, egy ősi agyagfazék, s egy díszített sírkő. A rekonstrukció célja volt, hogy a romokat nem szakemberek számára is bemutathatóvá tegyék. Benkő Csaba építész-grafikus segítségével számítógépes rekonstrukcióval most megismerheti a nagyközönség azt is, milyen lehetett a monumentális épületegyüttes egykor. A templomi ismertetés után az egybegyűltek az apátság mellett megtekinthették a rekonstruált romokat. Az épületszárny bal oldali helyiségében tartották egykor a káptalani összejöveteleket, e mellett kezdődött a lépcső a hálótermekhez, a jobb oldali traktusban pedig a szerzetesek közös munkaterme kapott helyet. A mai barokk apátsági épület irányában és a 82-es út alatt találhatók az épület további maradványai, de ezek feltárásához jelenleg nincs fedezet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..