– Szíven ütött a kitüntetés. Mindszenty neve és a tény miatt is, hiszen tudom, kik kapták korábban. Különösen hálás vagyok, hogy közéjük sorolt a bírálóbizottság. Az elmúlt esztendőkben a Magyar Katolikus Rádióban többrészes dokumentumműsort készítettünk Mindszentyről, amelyet tavaly hangzó könyv formájában is megjelentettünk, Akarok lenni népem lelkiismerete címmel. Bécsben mutathattuk be tavaly október 23-án, a Pázmáneumban, ahol a bíboros otthonra talált. Legutóbb december 26-án, elhurcolása hatvanadik évfordulójának estéjén sugároztunk róla egy összeállítást. Fontos célja e műsoroknak, hogy bemutassuk azt a karizmatikus lelki vezetőt és papot, akinek az arcát még azok sem ismerik közelről, akik tisztelik és ápolják a kultuszát, mert Mindszentynek van kultusza Magyarországon. 1999-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott, és Dékány Vilmos segédpüspök akkori laudációjában is kiemelte a hercegprímás igaz emberségét: hiszen azonnal és erélyesen tiltakozott a délvidéki magyarok halála, a felvidéki magyarok, illetve a németek kitelepítése miatt, nagyon sokat tett a hadifoglyok hazaszállításáért s az ártatlanok, a gyerekek védelmében. Humánus, érzékeny és a népéért felelősséget vállaló ember volt. Azt szeretné a rádiónk, hogy ne csak tragikus sorsát, hanem ezeket a vonásait is megismerjék az emberek. Mindszenty József olyan egyéniség volt, akivel szemben nagyon sok adóssága van a történészeknek, az irodalmároknak és az újságíróknak is, hogy minél érzékletesebben mutassák meg azt a sok évtizedes tevékenységet, amelyet ő fiatal lelkipásztorként, majd a világot fáradhatatlanul járó idős főpapként is végzett. Mi, hétköznapi emberek is sokat tanulhatunk tőle: jellemességet, kitartó akaratot, szerénységet, alázatot. Rádiónknak az is feladata, hogy ezekre az emberi minőségekre is irányuljon figyelem, amelyeket ő felmutat nekünk, és ránk örökít, mint magyar örökséget.
