A recept ugyanis hasonló, mint az Életrevalók esetében. Vagyis: végy két olyan embert, akik teljesen más nemzetből, kultúrkörből és társadalmi helyzetből származnak, mégis egymásra lesznek utalva. Szórd tele a filmet remek párbeszédekkel, sok és szórakoztató jellem- és helyzetkomikummal, tégy bele nehéz sorsokat, konfliktust, a végére nagy feloldást. A szereplőket mártsd bele aktuális társadalmi kérdésekbe. És rakj a filmbe egy jól kiszámítható szerelmi szálat. (Ez utóbbi az Életrevalókból szerencsére kimaradt.) A recept működik. Omar Sy, e szenegáli származású, francia színész itt is nagyot alakít. A két óra szinte repül, nincsenek benne üresjáratok, semmi lötyögés vagy felesleges jelenet.
Samba Cissé (Omar Sy) illegális bevándorlóként dolgozik Párizsban. Otthon maradt rokonainak küldi haza keresete nagy részét. Egy nap azonban felmerül a veszély, hogy kiutasítják az országból. A félénk bevándorlási hivatalbeli alkalmazott, Alice (Charlotte Gainsbourg) megígéri, hogy segít a férfinek, és a két ember lassan, de biztosan egymásba szeret.
Samba sorsán keresztül belelátunk a bevándorlók életébe. Azokba a hétköznapokba, amelyek során a kiszolgáltatottság legyőzése, az életben maradás mindennapos és kőkemény feladat. A film készítői ezt a küzdelmet vígjátékelemeken keresztül mutatják meg nekünk, egy olyan életszemlélet mentén, amely szerint mindent lehet humorral kezelni, csak akarni kell.
A szerzőpáros ügyesen zsonglőrködik a vígjáték műfajába helyezett nem könnyű témával. Ugyanakkor talán nem ok nélkül merül fel a kérdés: nem hiba-e egy ilyen nehéz és megoldatlan aktuális társadalmi kérdést mesebeli körítéssel, kissé elcsépelt és aligha hihető happy enddel filmre venni?
Nehéz válaszolni. Ám a moziban – a popcornos zacskót ötven percen át zörgető, a kólát hangosan szürcsölő, még a szomorúbb jeleneteken is nagyokat kacagó nézőtársak mellett ülve – megérthetjük: az alkotók nem hibáztak. Filmjük jelképezi azt a nem túl magas küszöböt, amelynél nagyobbat az európai társadalom nagy része egyelőre nem képes (nem akar) átlépni. A Samba ettől még szerethető és megtekintésre érdemes film. Csak a benne felmerülő komoly kérdésekre senki ne várjon valódi válaszokat.
