S a templom nekünk nemcsak Isten házát jelenti, hanem közösségi, szellemi, lelki életünk helyszíne is, településünk igazi középpontja – így vallott hitéről, szülőföldje iránti ragaszkodásáról Sógorka Miklós polgármester a veszprémi főegyházmegye apró településén, Súrban nemrég tartott ünnepségen.
A közigazgatásilag Komárom-Esztergom megyéhez tartozó, ezerháromszáz lelkes településen két éve lelki újjáéledés tapasztalható, erősítette meg Németh József plébános is, aki a szomszédos Ácsteszérről átjárva látja el Súrt meg a jeles búcsújáró helyet, Csatkát. A falu apraja-nagyja összefogott, hogy a végveszélybe került barokk templomot megmentse. Kivirágzott a hitélet, a lelki összefogás szárnyakat ad az embereknek. Fiatalok és idősebbek – ökumenikus egységben – azon dolgoznak, hogy megmenthessék Isten ősi házát a pusztulástól. Adománygyűjtéssel, kétkezi munkával, egyházi támogatással és egy sikeres uniós pályázattal tavaly megkezdődhettek a kilencvenmillió forintot követelő felújítási munkálatok – tudtam meg a szabadtéri szentmisére egybegyűlt falusiaktól, s ha minden igaz, idén karácsonykor már a felújított szentélyben ünnepelhetnek. Bizonyára a Gondviselés rendezte úgy – meséli Érsek Nóra, az egyházközség képviselő-testületének tagja –, hogy éppen akkor, amikor be kellett zárni az életveszélyessé vált templomot, megérkezett egy kis külső segítség is. Déri András, a Magyar Állami Operaház karnagya, neves orgonaművész családjával ősei nyomát kutatta a szomszédos Tésen, és Súron szállt meg egy faluvégi fogadóban. Megrendítette a XVIII. században emelt templom állapota. Mivel korábban is gyakran szervezett jótékonysági koncerteket, itt is hozzákezdett. Tavaly a búcsúhoz kötődve első alkalommal rendezték meg a Súri Művészetek Dombja című háromnapos kulturális jótékonysági fesztivált, zenével, kiállításokkal, lelkiségi programmal, amelyre rangos művészismerőseit is sikerült megnyernie, hogy a rendezvénysorozat bevételével csökkenthessék a beruházás költségeit. A felújítás során azonban kiderült, hogy a tervezettnél jóval nagyobb költséggel kell számolni a felújítás során, így az idén is jótékonysági fesztiválként rendezték meg a művészeti programsorozatot.
A Súri Művészetek Domja másnapján gyalogos zarándoklattal érkeztek a hívek a Csatkai Szentkúthoz, ahol a kegytemplomban szentmisével kezdődött a nap, majd kiállítások nyíltak az evangélikus parókián Súron, énekes-gitáros műsorok, énekkarok váltogatták egymást, este pedig koncert zárta a napot ismét, ezúttal Gryllus Dániel is vendégük volt. A harmadik napon egy rockszínpad előadását is láthatták, s végül a gálakoncerten az Operaház művészei (Maros Éva hárfa-, Geiger György trombita-, Oláh Zsolt ének- és Pátkai Imre zongoraművész), és az Ifjú Muzsikás Együttes közreműködésével zárult a lélekemelő fesztivál. Márfi Gyula veszprémi érsek mutatott be szentmisét a program nyitányaként a falu végi Kokas-tanyán, a fogadó mellett felállított szabadtéri oltárnál. Hálaadás volt ez a szertartás, a főpásztor is meghitt, egyszerű szavakkal méltatta a temploma megújítását előmozdító összefogást. Szentbeszédében a Szűzanya és a magyar nemzet évezredes szent kapcsolatairól szólt, magyar népénekeket idézett, a Magyarok Nagyasszonya hagyományos tiszteletének változatos szakrális formáit sorolta. Majd felcsendül a legszentebb Mária-ének, a Boldogasszony Anyánk, amely egykor népünk himnusza volt. Amisét a faluban élő szabadkeresztyén közösség rézfúvós együttesének műsora követte, este pedig a székesfehérvári Musculus Vocalis Énekegyüttes reneszánsz dallamokat idéző előadása után Bogányi Gergely – aki tavaly is vendége volt a jótékonysági programnak – érkezett: ezúttal családjával. Örömmel újságolta, hogy ötéves kisleánya is fellép ezen az estén – zongoraiskolai darabokat játszik majd –, „hiszen nem lehet elég korán elkezdeni sem a zenélést, sem a jótékonykodást”.
