Melyik fehér reverendás az egyházfő?
Fotó: Csornai Premontrei Apátság Facebook-oldala

 

Fazakas Zoltán Márton OPra­em csornai apát két társával, Anzelm nagyváradi és Piusz gödöllői apát­tal együtt Rómában járt október közepén. Ferenc pápa október 16-án, a szokásos szerdai audiencián fogadta őket a Vatikánban. Erről beszélgettünk Márton apáttal.

Milyen alkalomból került sor a találkozóra a pápával?

– A premontrei rend 2021-ben ünnepli fennállásának kilencszázadik évfordulóját, ennek jegyében zajlott le a találkozás a Szentatyával. A gödöllői apátság kántorátusa is Rómában tartózkodott ezekben a napokban: három helyszínen is szolgáltak liturgián, és koncertet adtak a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya-kápolnában. Itt Pápai Lajos püspök atya mutatott be szentmisét. Fellépett a Premontrei Kántorátus a rend központi templomában a Curia Gene­ralizián, valamint az Aventinus-dombon lévő, ősi Szent Szabina-bazilikában is.

Miként szolgálta a pápánál tett látogatás a premontrei rend 900. évfordulójára történő felkészülést?

– Rendünk világszerte készül az évfordulóra, amelynek része lesz a Szentatyával való újabb találkozásunk is. A mostani látogatásunk ezt készítette elő. Sok mindentől függ, hogy mikor kerül sor erre az alkalomra, ezért egyelőre nem mondunk pontos dátumot. Igazodnunk kell a Szentatya programjához, és minket is a világ minden tájáról kell összetoborozni, hiszen Ausztriától az Amerikai Egyesült Államokig ezerötszázan tartoznak a rendünkhöz, jelen vagyunk mind az öt kontinensen. Annyi már biztos, hogy Rómában is lesz egy ünnepi konferencia a jubileum alkalmából.

A három említett premontrei apátság – a csornai, a gödöllői és a nagyváradi – hogyan készül az évfordulóra?

– Kiállításunk lesz a Nemzeti Múzeumban, és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tudományos konferenciával emlékezünk meg az elmúlt kilencszáz évről. Kisebb konferenciákat tartunk továbbá Csornán, Gödöllőn és Váradon. Nagy ütemben készülünk a jubileumra.

A premontrei rend megalapítója, Szent Norbert számára sokat jelentett Szent Ágoston és a tanítása. Miként mutatkozik meg ez a rend karizmájában?

– Szent Norbert Szent Ágoston reguláját vette át. Egyes feltételezések szerint Ágoston is egy papi közösségnek írta a regulát, amely teljesen áthatja a napjainkat. Nem véletlen, hogy az ágos­tonos kanonokok után minket tartanak Ágoston leghűbb követőinek. Ha a regulánkat összevetjük a legismertebb nyugati regulával, a bencésekével, azt látjuk, hogy mi nagyobb teret engedünk a lelkipásztorkodásnak a közösségen belül. Az, hogy lelkipásztorkodó rend vagyunk, egészen nyilvánvalóan megjelenik az életünkben.

A premontrei rend mindig az emberek között élők rendje volt. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy befogadnak néhány napra a csornai monostorba az Egyháztól és Istentől távol élő, de a transzcendens iránt fogékony fiatalokat, amint azt a Szerzetesnek álltam című film bemutatta?

– Más kolostor nem fogadta be a két fiatalt, akik olyanok, mint a mai magyar fiatalság kilencven százaléka. Nyitnunk kell feléjük, ez nem kérdés. Hol találkozhatunk velük? A legritkább esetben a kolostorokban, sokkal inkább a mindennapokban.
Ha már Ágoston szóba került, ő sem szelíd és jóságos angyalként kezdte, megküzdötte a maga harcát, amíg eljutott Krisztusig. Nem csak a mai kor sajátja, hogy a fiatalok többsége távol áll Istentől, ugyanakkor megvan bennünk a vágy a transzcendencia, egy magasabb értékrend után. Minden korszakra jellemző ez, az evangelizálást mindig újra kell kezdeni.
Nyitott szívvel és lélekkel kell közelítenünk az emberekhez, emellett pedig nagyon határozottan képviselnünk, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem ítélkezve, de egyértelművé téve, hogy mindenki szabadon dönthet a kérdésben. Ez óriási ajándék. Segítenünk kell az Istentől távol élő, de őt kereső fiatalokat.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..