Az új szembemiséző oltár felszentelése nagy jelentőségű esemény, a II. vatikáni zsinat nyitása az emberek felé most valósul meg teljesen a Mátyás-templomban – fogalmazott a plébános. Az oltárban Szent István, Szent Imre, Boldog Gizella, valamint két vértanú, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit helyezték el. A mellékoltárban az itt megkoronázott Boldog IV. Károly király és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéi kaptak helyet.
Az oltárokba helyezett ereklyék azt a hagyományt őrzik, hogy az ősegyházban a közösség mindig a vértanúk sírja felett ünnepelte a liturgiát.
Ünnepi örömmel áldottuk meg ezt a teljesen felújított, gyönyörű templomot. Vallásos tisztelettel szenteljük fel az új oltárt, mely igazán méltó a mai egyház liturgikus életéhez – mondta homíliájában Erdő Péter bíboros a felújított Mátyástemplom megáldása és az új szembemiséző oltár felszentelése alkalmából tartott, október 13-i ünnepi szentmisén.
A bíboros hangsúlyozta: „Hazánk kormányának több éven át tartó áldozatvállalása nélkül nem újulhatott volna meg ez a jeles templom. Elismerés illeti a szakemberek kiváló munkáját, akik hozzáértésükkel, művészetükkel a szépség nyelvén szólaltatták meg azt a krisztusi örömhírt, amit ez a templom kifejez.”
Az evangéliumról szólva Erdő Péter kifejtette: „A földi élet rövid, és nyomás alatt zajlik, hiszen maghatároznak bennünket a körülmények, az egészségi állapotunk, a korszak, amelyben élünk, és sok egyéb minden. Az élet néhány évtized után rendszerint véget ér, de nem önmagáért van. Nekünk kötelességünk, hogy arra gondoljunk, ami utána következik. Tehát gyorsan, sietve, a pillanat és a kezünkön átmenő értékek, helyzetek és anyagi javak nagyon szenvedélyes megragadásával kell élni az életünket, hogy az utána valókat – ha tetszik – ne bebiztosítsuk, de kikönyörögjük a magunk számára Istentől. Mit is kérünk tőle? Kérjük tőle az irgalmat, kérjük tőle azt, amit Jézus a mennyek országának nevez. És ebben az összefüggésben felelősek vagyunk azért, hogy miként bánunk az időnkkel, mire fordítjuk azt.”
A bíboros rámutatott: „Nekünk, katolikus keresztényeknek mindannyiunknak lehetőségünk van arra, hogy a legértékesebbet is megszerezzük az életünkben, s a legértékesebbet is felajánljuk másokért. Ez pedig maga az Eucharisztia, amelyben Jézus Krisztus áldozata válik jelenvalóvá. Ez az az áldozat, amely megszerezte az emberiség számára az örök üdvösség lehetőségét. Ez az az áldozat, amelyet az oltáron újít meg újra és újra a pap átváltoztató szava. Ez az az áldozat, amelyben Krisztus testéből és véréből részesedhetünk.”
A szentbeszédet követően került sor az új főoltár felszentelésére. A Mindenszentek litániája – a szentek segítségül hívása – után a bíboros felszentelő imádságot mondott az oltár felett, majd elhelyezte az ereklyéket az oltárban, megkente azt krizmával, és tömjént égetett. A főpásztor ezután bemutatta az első szentmiseáldozatot az újonnan felszentelt oltáron.
A Mátyás-templomnak eddig csak egy 1964 óta használt, ideiglenes szembemiséző oltára volt, s most a felújítás során elkészült az előírásoknak megfelelő, állandó kőoltár. Az oltárba Szent István, Szent Imre, Boldog Gizella, valamint két vértanú, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit helyezték el. A két mellékoltárra is helyeztek ereklyét: Boldog IV. Károly királyét, akit itt koronáztak meg és Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspökét.
A tömbszerű, haraszti mészkőből készült főoltár, amelyet Deák Zoltán építész tervezett, egyszerre hangsúlyozza a szentmise áldozat és vendégség mivoltát. A lapján látható, tardosi mészkőből készült öt keresztberakás Krisztus öt sebét jelképezi, két vésett egyenes pedig a középpontban, az ereklyék helyén metszi egymást. Ezek a vonalak a hit két vonatkoztatási pontját jelzik: Róma és Jeruzsálem irányába mutatnak. Az oltárlap egy központi pilléren és tizenkét oszlopon nyugszik, amelyek Jézust és az apostolokat jelképezik.
Az ünnepi liturgiát Erdő Péter bíboros Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal mutatta be. A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Tarlós István főpolgármester, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Nagy Gábor Tamás, Budapest I. kerületének főpolgármestere és a közélet számos más szereplője is. A szentmise elején Mátéffy Balázs művészettörténész, a felújítás plébániai koordinátora, majd Semjén Zsolt köszöntötte az egybegyűlteket.
A Mátyás-templomot az előző hét év folyamán újíttatta fel az állam, amely az épületet 1999-ben adta a Magyar Katolikus Egyház tulajdonába. A templomot kívülről és belülről is megújították. Szükség volt statikai megerősítésekre, kicserélték az épület közműveit, restaurálták a műtárgyakat; a térszint alatt látogatóközpontot hoztak létre, új díszkivilágítást kapott a templom, és a tetőt új Zsolnay-cserepek fedik.
Fotó: Kissimon István
A felújítás a számok tükrében A Mátyás-templom felújítása során a tetőn közel száznegyvenkétezer Zsolnay-cserepet cseréltek ki. Teljes egészében restaurálták Székely Bertalan és Lotz Károly sérült freskóit, továbbá mintegy hatszázharminc négyzetméteren javították ki a megrongálódott, átázott díszítőfestést. A munkálatok 2004-ben kezdődtek meg. Két évig tartott a tervezés, majd 2006-ban elindulhatott a felújítás, melynek költségeit teljes egészében a magyar állam vállalta magára. A munkálatok 9,4 milliárd forintba kerültek, ennek felét „a 2010-ben megalakult nemzeti összetartozás kormánya fizette”.
