Megpróbáltatásaink gyökere

Otto Hermann Pesch katolikus teológus szerint le is kell mondanunk arról, hogy a szenvedést megmagyarázzuk. Dorothee Sölle evangélikus hittudós egyenesen teológiai szadizmusról beszél akkor, amikor sorra veszi a különböző elméleti próbálkozásokat. Hans Küng pedig így vélekedik: „Sem pszichologizálva, sem filozofálva, sem moralizálva nem változtatható fénnyé a szenvedés sötétje.” Egy bizonyos, e kérdést nem lehet tisztes távolságból szemlélni.

Richard Rohr ferences szerzetes Jób és a szenvedés misztériuma című művében igyekszik mindezt a lehető legkomolyabban venni. Nem teológiai elemzést nyújt. A Szentírás egyedülálló könyvét arra használja, hogy segítségével minél közelebb kerüljünk a szenvedés titkához.

Mindannyian ismerjük a címadó történetet. A bőségben élő Jóbot csapás éri csapás után, elmennek hozzá barátai, és vigasztalni próbálják. Mindezt úgy, hogy megmagyarázzák neki Isten tetteit. Rohr szerint ők „a tipikus egyházi személyek terjengős, jámbor közhelyeit kínálják”. „Elifáz válaszait úgy jellemezhetnénk, mint ideológiává merevedett világlátást.” Bildád beszédében a hagyományt és a törvényt idézi meg, Cofár pedig a konvencionális bölcsességre és a józan észre hivatkozik. A három barát érvei felfoghatók úgy is, hogy a lélek különböző fejlődési állapotait jellemzik. A megpróbáltatások sújtotta Jób kezdettől elutasítja ezeket az álláspontokat, és – mint a könyv vége felé kiderül – maga Isten sem tartja ezeket kielégítőnek. Jób könyve már az elején leszögezi, hogy nincs összefüggés bűn és szenvedés között. Mindez például arra is figyelmezteti a mai keresztényeket, hogy ne várjunk áldást és sikert azért, mert vallásosak vagyunk.

Miközben a barátok meg akarják oldani a problémát, Jahve arra figyelmeztet, hogy ez nem lehetséges. Csak arra van lehetőségünk, hogy megéljük a misztériumot. De vajon megelégszünk-e ezzel? Rohr fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a hit nem azt jelenti, hogy racionális válaszokat kapunk kérdéseinkre, hanem azt, hogy hajlandók vagyunk válaszok nélkül élni. Annak ellenére, hogy „a hittantanítás évek óta olyan kérdésekre ad választ az embereknek, amelyeket fel sem tettek”.

Jób könyvében az Ószövetség csodálatos kinyilatkoztatásai eljutottak egy határig. Innen már „egy további kép szükséges”. Az a Krisztus, aki révén Isten maga is belép a szenvedés körébe.

(Richard Rohr: Jób és a szenvedés misztériuma. Ursus Libris Kiadó, 2007)

Kapható az Új Ember könyvesboltjaiban

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .