Modern szaktudásukkal a szabad királyi városok polgárainak kiváltságát élvezték. Kiváló pszichológiai érzékkel és emberismerettel rendelkeznek. Jellemző rájuk az idősek tisztelete, akiknek tekintélyét feltétlen elismerik, de a családtagok mégis egyenrangúak egymás között. A gyerekeket szeretik, érték számukra a család” – hallhattuk Daróczi Ágnes újságírótól a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban A cigányság útkeresése címmel megrendezett kétnapos rendezvényen. A cigány származású előadó, a roma folklórmozgalom elindítója utalt népének a történelemben betöltött szerepére is: „Békességszerető nép vagyunk, nem kezdtünk háborút, nem vettük el más földjét. A tűzfegyvereket ugyan mi hoztuk Európába… De ez azt is jelenti, hogy a magyar szabadságharcnak az ipari hátterét a könnyen mozgatható cigányok alkották. Az 1848-as szabadságharcban fegyverkovácsokként, hadiszállítókként vettek részt, és minden honvédzászlóaljnak volt cigányzenekara.”
Neményi Mária elmondta, hogy óvodáskorban kezdődik az identitás kialakulása, és serdülőkorban ér el oda egy gyermek, hogy tudatosul benne, hová is született. Ha az iskola nem támaszt vele szemben magas követelményeket – ehhez hozzájárulnak az előítélek és a megkülönböztetés is -, a gyerek stigmatizált lesz. Ezért sokan nem vállalják roma voltukat, inkább beolvadnának a többségbe, mert úgy érzik, így könnyebb az érvényesülésük. Van viszont egy csoport, amely népi hagyományaival együtt szívesen vállalná identitását – mondta az előadó. László Zoltántól megtudtuk, hogy az utóbbi négy-öt év integrációs kísérletei nem vezettek eredményre. Az oktatási intézményeken belül kialakult diszkrimináció a gyerekben tovább növeli a kisebbségi érzést. Ha sikerülne megszervezni az önkéntes alapú nemzetiségi oktatást, akkor az növelné a színvonalat és az identitás kialakulását. Jó kezdeményezés indult több magyar városban, ahol képzett roma felnőttek segédkeznek az iskolában a tanár mellett.
Zsigó Ferenc utalt arra, hogy az oktatás drága, a szegény családban élő gyermek rossz lakhatási körülmények között, sötét szobában nem tud tanulni. A szombati iskolák és nyári táborok jelenthetnek kiemelkedést. Életútjának megrázó körülményeit mesélte el Balogh Tibor roma származású, állami gondozásban felnőtt képzőművész, aki tizennyolc éves korában tudta meg, honnan származik. A konferencia végén a szekcióüléseken mód nyílt kötetlen beszélgetésre, ahol a szervezők vezetésével a két nap témáit megvitathatták a résztvevők.
