A továbbképzés mindig valamely teológiai tudományág egészét vagy egy részterületét igyekszik előtérbe helyezni az előadások, megbeszélések során. Idén a klerikusi életszentség bölcseleti, teológiai alapjait, illetve kánonjogi garanciáit vizsgálták a résztvevők. A konferenciát Rózsa Huba tanszékvezető egyetemi tanár Az igaz ember az Ószövetségben, illetve Rokay Zoltán, a PPKE Hittudományi Karának prodékánja Az erénybölcselet múltja és időszerűsége című előadásai nyitották meg. Mivel minden kereszténynek a tökéletességre van hivatása, az életszentségre való törekvés mindannyiunk feladata. A klerikusok egyéni élete helyzetüknél fogva különösen is összekapcsolódik szolgálatukkal, így az életszentségre való törekvés számukra kiemelten fontos kötelesség. Hiszen az egyházi renddel Istennek szentelődtek, az ő misztériumának megjelenítői az egyházban. Az életszentség különböző síkjait is megvizsgálta a konferencia: a teológiai erények bölcseleti alapjairól Bolberitz Pál, a szentté avatás dogmatikus alapjairól pedig Puskás Attila tartott előadást. Az életszentség fogalmát és kibontakozásának útját Tarjányi Zoltán vizsgálta a morálteológia oldaláról.
Az életszentségre törekvés számos eszköze közül a tanácskozás résztvevői az imádság, az egyház történetében megjelenő példák, modellek, a liturgia, illetve a tanítások – ezek között is Nagy Szent Gergely Regula Pastoralis című munkája – jelentőségét vizsgálták meg részletesen. S bár a klerikus életszentség fogalma természeténél fogva szorosan kötődik a katolikus egyházhoz, a konferencián szó esett ennek vallásközi dimenzióról is: Fodor György tartott előadást a tökéletességre való törekvésről a muszlim vallásban, Kránitz Mihály pedig ennek ökumenikus távlatait emelte ki. Rózsa Huba nyitó beszédének párjaként a konferencia utolsó napján Tarjányi Béla tartott előadást Az igaz ember az Újszövetségben címmel. A tudományos tanácskozást Kuminetz Géza, a PPKE Hittudományi Karának dékánja, a Központi Szeminárium új rektorának előadása zárta. A továbbképzés természetesen véleménycserére is lehetőséget adott: az előadásokat követően, délutánonként szakcsoportok találkoztak. A konferenciát meglátogatta Erdő Péter bíboros is.
