A Magyarországon 1996-ban bevezetett gyakorlat egy optimális ötvözete volna a korábban felsorolt tantárgyaknak, amelynek lényege az, hogy a gyermek mondja ki azokat a tételeket, amelyek által ráébred önmaga, a másik ember és a közösség értékeire. Ilyen például az, hogy a tipikusan rossz gyereknek is van értéke és helye a világban, mert „ha nem lenne, űr tátongana a helyén a kozmoszban”. Sajnos azonban a tökéletesen elképzelt és az Európa által irigyelt módszernek nálunk is elenyésző mértékben van megvalósulása. Sem az egyházi, sem az úgynevezett világi iskolák nem tudják megvalósítani a mai oktatási helyzetben azt, hogy a gyermek az intézményben töltött 4-6-8-12 év alatt elsajátítson olyan alapvető ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek az egészséges beilleszkedéshez a társadalomba, valamint az egészséges önszemlélethez. A vendégek mindegyike egyetértett abban, hogy a tárgy oktatása szükséges lenne minden gyermek számára. Kalina Katalin, a Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási osztályvezetője úgy véli: mivel a gyermekek amúgy is túlterheltek időben és a megtanulandók mennyiségében is, ha „modulokra, tantárgyköziségre helyeznénk a hangsúlyt, megállná a helyét”. Márkus Gábor, a református pedagógiai intézet munkatársa hozzátette, az „identitásválasztás kulcskérdése lesz mind a hitoktatásnak, mind az emberismeretnek”, ezáltal pedig elkerülhető lenne az a jelenség, amely a 40-60 éves korosztálynak egyik jellemzője ma: az önmegvalósítás torz megnyilatkozása, és ebből következően a családok szétesése. Körmendy Károly, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium igazgatóhelyettese kiemelte: a szülőknek is be kellene látniuk, gyermeküknek érdeke, hogy alapvető ismereteket szerezzen önmagáról, ezáltal pedig a többiekről is. Hajdú Zoltán Levente református lelkipásztor azt hangsúlyozta, hogy „úgy kell beépíteni ezeket az ismereteket, hogy azok a legmagasabban és a legalacsonyabban képzettek élethelyzeteiben is alkalmazhatóak legyenek”. A hallgatóság körében ült az ócsai gimnázium etika és emberismeretet oktató tanára, aki hozzászólásában elmondta: magas óraszámban tanítanak emberismeretet és etikát. Amióta profiljukban mindezt célként felvállalták, azóta nincsenek fegyelmi tárgyalások, nincs bűnözés, sem erőszak az iskolában. Hajdú Zoltán Levente szerint minden állampolgárnak joga van hallani Istenről, és természetesen joga van nem tudomásul venni őt. Isó Zoltán evangélikus lelkész hozzátette: az emberismeret mint tárgy teológiai szempontból is fontos: megadja annak horizontális vonalát. Így egészül ki Istennel való kapcsolatunk is, a kettő pedig a kereszt alakjában egyesül.
