Mariazell és Magyarország vallási kapcsolatai

1157. de­cem­ber 21-én egy Szent Lamb­recht-i szer­ze­tes a te­le­pü­lés kör­nyé­kén hir­det­te a ke­resz­tény­sé­get. Má­ria-tisz­te­lő szer­ze­tes­ként egy Szűz­anya-szob­rot is vitt ma­gá­val. Egyik es­te egy le­gör­dü­lő szik­la áll­ta út­ját. A szer­ze­tes fá­radt­ság­tól gyö­tör­ve le­fe­küdt, és a szob­rot a szik­la elé ál­lí­tot­ta. Eb­ben a pil­la­nat­ban a kő meg­re­pedt, így a szer­ze­tes foly­tat­hat­ta út­ját. A kö­ze­li dom­bon a szob­rot egy fa­tönk­re ál­lí­tot­ta, majd fá­ból cel­lát épí­tett kö­ré. Ma­ria­zell mint a kö­zép-eu­ró­pai val­lá­sos­ság egyik je­len­sé­ge ek­kor fo­gant meg: gon­dol­junk csak a szám­ta­lan „cell” kez­de­tű vagy vég­ző­dé­sű te­le­pü­lés­név­re. Mariazell és Esz­ter­gom kap­cso­la­tá­nak csúcs­pont­ja a két vá­ros kö­zött 2002 ta­va­szán meg­kö­tött test­vér­vá­ro­si szer­ző­dés, szü­le­té­se pe­dig egy ese­mény­hez köt­he­tő: a Nagy La­jos ki­rály ál­tal ve­ze­tett há­la­adó za­rán­dok­lat­hoz, ame­lyen bi­zo­nyá­ra részt vett az ak­ko­ri esz­ter­go­mi ér­sek, Keszői Mik­lós is.