Mária nevenapja – a váci Hétkápolna búcsúja
Fotó: Merényi Zita

 

A kegyhely keletkezése összefügg Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek az 1074-es mogyoródi csata előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette, jelezve ezzel, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után éppen a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikája is megörökíti. Innen származott a hely középkori neve: Maria de Cervo, vagyis a Szarvasról elnevezett Boldogasszony kegyhelye.
Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére. A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült az egykori kegytemplom pontos fekvése is.
Egy váci asztalosmester és családja, súlyos betegségből felépülve és fogadalmát beváltva, a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel itt, a forrás közelében. Így lett a kegykép neve egy időben Kúti kép. A mai kegytemplomot 1711-ben kezdték építeni, s a hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.
1769-ben Wirth Ferenc kanonok a templomhoz vezető úton hét képoszlopot helyeztetett el, melyek Mária hét örömét és hét bánatát jelképezik. A kegyhely elnevezése is innen ered. A főoltáron álló, megkoronázott kegykép körül az üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy tanúsítja Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív-, láb-, kéz- és csecsemőforma mellett néhány hajót is látunk. Ezek jelzik, hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítője is.
A Szűz Mária tiszteletére emelt templom és az azt körülölelő liget 1815 óta búcsújáró hely. A búcsúk alkalmával a hívek a forrás vizét is magukkal viszik, csodás gyógyító erőt tulajdonítva annak.
A búcsút minden évben a Mária szeptember 12-i névnapja utáni hétvégén tartják. Sokan már előző éjjel is a kegyhelyen virrasztanak. A vasárnapi, ünnepi szentmisét az 1947-ben épült kültéri oltárnál szokták celebrálni, ám az idei esztendőben a búcsút megelőző hatalmas eső miatt a templomban mutatta be
Varga Lajos váci segédpüspök, vasárnap délelőtt tíz órakor.
Így is százak hallgatták szabad téren a szentmisét, hiszen az időjárás kegyes volt a zarándokokhoz, s az eső a mise idejére elállt.
Varga Lajos püspök homíliája kezdetén magyarul, szlovákul és németül is köszöntötte a híveket, mert – mint mondta – Vác környékén más anyanyelvűek is élnek. A Mária-ünnepről szólva arról beszélt, hogy a családok manapság is igyekeznek lehetőségeikhez mérten jó otthont teremteni maguk és gyermekeik számára. Mindenki fontosnak tartja a lakóhely kiválasztását. Hozzátette, mindez sokszor nagy gondot jelent, időre van szükségük az embereknek, hogy megoldják életüknek ezt a fontos kérdését.
Varga Lajos kiemelte: az Ó-és Újszövetség felolvasott részei is hasonló otthonkeresésről szólnak, azzal a különbséggel, hogy azokban nem ember, hanem Isten keresett méltó lakást fiának, Jézus Krisztusnak. A Mindenható is lakást keresett fiának. Királyi családot választott Dávid házából, de nem gazdag palotában, hanem a Szeplőtelen Szűz méhében készített fiának lakóhelyet.
Mindannyian az édesanyánk méhében kapunk először szállást, de Isten Mária személyében a minden bűntől mentes, legtisztább és legragyogóbb lakóhelyet készítette el Jézusnak. Mint Varga Lajos püspök mondta: ennél méltóbb hajlékot nem is találhatott volna Isten egyszülött fia számára.
Mária tiszta volt, mentes még az áteredő bűntől is, s végül a Mindenható testestül-lelkestül felvette őt a mennyei dicsőségbe. A kápolna kegyképe selyemre van festve – folytatta homíliáját a szónok. A képet a nap sugarai ölelik körül, ami Szűz Mária megdicsőülésére utal.
A szentmisét követően Varga Lajos püspök megáldotta a búcsúban vásárolt kegytárgyakat, előtte azonban részletesen elmagyarázta, mi a szerepük a hívek életében.
A pápai és a magyar Himnusz eléneklése után ki-ki imádkozhatott a kegykép előtt, majd meghallgathatta a templomot bemutató előadást.
Sokan a szabadban imádkoztak, gyertyát gyújtottak a templom mellett álló Szűz Mária-szobornál, illetve a „hét kápolna” egyikénél-má­si­ká­nál folytatták a búcsújárást.