A 2000-es évek elején kezdődött el Moldvában a magyaroktatás. Vályogházak kicsiny szobájában, iskola után gyűltek össze a gyerekek. Tanulták az ábécét, játszottak, énekeltek. Híre lett ennek, egyre-másra mentek a falvakba a magyar emberek, nem feltétlenül pedagógusok, mintegy misszionáriusként tanítani a csángó kicsiket. Mindehhez azonban támogatás kellett. Ekkor hirdették meg a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programot, melyet Böjte Csaba talált ki, s mind többen jelentkeztek. A keresztszülőnek készülő vállalja, hogy havonta négyezer forinttal segíti egy általános iskolás korú gyermek magyar nyelvre tanítását, és kapcsolatot tart vele. Megjelölheti, hogy fiút vagy lányt szeretne, alsó vagy felső tagozatost, és azt is, melyik faluból származzon. Keresztgyermeknek ugyancsak jelentkezni kell. Feltétel, hogy ha akármilyen ákombákom betűkkel is, de a kicsi meg tudjon írni egy pár soros magyar levelet. Mostanra közel nyolcszáz keresztszülő lett, több mint kétezer gyermek tanul magyarul, és huszonhat faluban van magyartanítás, negyvenhét tanárnak köszönhetően. Sőt, második nyelvként már néhány iskolában is választható a magyar.
Évente mintegy száznegyvenmillió forintba kerül a csángó gyerekek magyarra oktatása. A költségek egyik felét a magyar állam állja, a másikat a keresztszülők adományai fedezik. Felföldi Elek három gyermek édesapja, tizenegynek a nagyapja. A csángó Magdaléna és Franciska 2006-ban lett a keresztgyermeke. Levelezik velük, időnként meglátogatja őket, ünnepekkor ajándékot küld nekik: zoknit, sálat, kesztyűt – mikor mire van szükségük. A magyar egyetemekre járó csángó fiatalokkal is kapcsolatban van, nemritkán vacsorára hívja őket feleségével. „Egyikük azt mondta, olyan vagyok, mint az édesapja. Számomra ez mindennél többet jelent” – mondja. Közel harmincan tanulnak Magyarországon, minden évben négyen-öten jönnek. De jellemző, hogy nem sokan folytatják tanulmányaikat a csángók közül. Keresztszülőként a csíkszeredai magyar középiskolába járókat is lehet támogatni, de ez már havi tizenötezer forintot jelent. Aki nem tudja ezt kifizetni, újabb kisebb keresztgyereket választhat magának.
„2006-ban busznyi keresztszülő utazhatott a csángó falvakba – meséli Pákozdi Judit, a Keresztszülők a Moldvai Csángó-magyarokért Egyesület elnöke. – Népviseletbe öltözve, énekkel, kaláccsal vártak a gyerekek. Családoknál laktunk, így láttuk, hogyan élnek. Asszimilációjukat nem lehet megállítani. Már a szülők egy része is románul beszél a gyermekeivel, mert azt tapasztalják, így jobban boldogulnak majd. Amit tehetünk, hogy emlékeztetjük őket: magyar gyökereik vannak.” Ezért hát a magyartanítás mellett programokat szerveznek nekik: táborba viszik a gyerekeket, esetleg a keresztszülők látják vendégül a sajátjukat néhány napra. Segít az úgynevezett falugazda, aki a keresztszülőkkel és a magyartanárokkal is tartja a kapcsolatot. Továbbá egyre több tantárgyi verseny van, népdaléneklés, balladamondás, melyre megannyi faluból gyűlnek egybe. Kétségkívül misszió, amit a keresztszülők tesznek. Szép, fontos, értékes.
Mennyi a csángók lélekszáma?
A 2002-es romániai népszámlálási adatok szerint 232 045 volt a csángók száma. Ebből – Tánczos Vilmos néprajzkutató 2008 és 2010 közötti terepfelmérése alapján – 48 752 fő beszélt magyarul, míg az 1994 és 1996 közötti felmérésben a magyarul beszélők száma még 62 265 volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a csángók száma 188 865 főre esett vissza, elsősorban a nyugatra vándorlás következtében. Ez csaknem húszszázalékos csökkenést jelent. Ennek megfelelően a nyelvet ismerők is kevesebben lettek.
