Fotó: Lambert Attila
Mit jelent, hogy a püspökök ad limina látogatásra készülnek?
– Minden ország püspökei meghatározott időközönként ellátogatnak Rómába a Szentatyához, Szent Péter utódához. Az „ad limina” egy latin kifejezés, a „küszöb” szóból származik. A hagyomány eredete nagyon ősi, hiszen már a Galatákhoz írt levélben olvashatjuk, hogy maga Pál apostol is felkereste Jeruzsálemben Pétert. Két hetet töltött nála, s ezalatt egyrészt a tanítást egyeztette vele, hogy az egységben legyen az első apostoléval, akit Jézus rendelt az apostolok fejévé. Másrészt minden bizonnyal beszámolt lelkipásztori örömeiről és nehézségeiről, s ezáltal is testvéri egységet élt meg Péterrel.
A későbbiekben úgy folytatódott a hagyomány, hogy a püspökök bizonyos időközönként ellátogattak az apostolok (Péter és Pál) sírjához, hiszen a „küszöb” szó az e világból a túlvilágba való átlépés küszöbére vonatkozik.
Természetesen a kezdeti időktől fogva az is hozzátartozott ehhez a zarándoklathoz, hogy a püspökök találkoztak a pápával, Péter apostol utódával.
1975 óta az Ad Romanum kezdetű dekrétum határozza meg azt, hogy a püspököknek ötévente kell részt venniük ad limina látogatáson. Eszerint a magyar püspökök minden évtized második és hetedik évében következnek a sorban. Legutóbb kilenc éve történt ilyen látogatás. Miből ered ez az eltérés?
– Az ad limina látogatás idejét minden esetben a Szentszék határozza meg. Tavaly az év második felében érkezett a jelzés arról, hogy a magyar püspökök látogatása idén novemberben esedékes. A nagyobb időtáv egyrészt összefügghet a Szentatya sűrű programbeosztásával, másrészt különféle okok miatt változhat az egyes országokra vonatkozó látogatási sorrend, például aktuális események vagy sürgető kérdések megoldása miatt.
Hozzátenném, hogy az előírás elméletben öt év, a gyakorlatban azonban a rendszerváltás óta sohasem telt el hét évnél rövidebb időszak két látogatás között. Kétezerben például a szentév sűrű programjaira való tekintettel egyetlen ad limina látogatást sem tartottak meg.
Hogyan készültek a megyéspüspökök a látogatásra?
– A látogatás előkészítése meghatározott rend szerint zajlik. Van egy kifejezetten erre a célra összeállított, meglehetősen hosszú kérdőív, amelyet minden megyéspüspök, illetve egyházmegyét vezető kormányzó megkap. Feladatuk, hogy az egyházmegyei munkatársak és hivatalok segítségével kitöltsék ezt, s a nunciatúrán keresztül elküldjék Rómába. A látogatás előtt legkésőbb fél évvel el kell juttatni Rómába ezt a dokumentumot.
A kérdések a lelkipásztori élet valamennyi területére kiterjednek a plébániák és a papság, a családok helyzetétől a szerzetesek jelenlétén, vagy az ifjúságpasztoráción át az ökumenéig. A válaszok a Szentszéknek az adott területen illetékes hivatalához kerülnek, s ezekből összeáll egy kép az adott egyházmegyéről és az egész országról, esetünkben a Magyar Katolikus Egyház helyzetéről, beleértve az elmúlt időszak változásait, tendenciáit is.
Melyek a látogatás főbb programpontjai?
– A látogatás nemcsak a Szentatyával való találkozást jelenti, hanem a pápa tevékenységét segítő különféle hivatalokkal való találkozást is, konkrétan tizenöt hivatalt a teljes apparátusból. Ezért is szükséges az egyhetes római jelenlét. Egyes hivatalokba valamennyi püspök ellátogat, máshova küldöttség megy.
A programsorozat két fő eleme a Szentatyával való találkozás, valamint az apostolok sírjánál bemutatott szentmise. Emellett természetesen meglátogatjuk a Lateráni és a Santa Maria Maggiore-bazilikát is.
Meg kell említeni, hogy a pápával való találkozás módja változott a korábbi ad limina látogatásokhoz képest: Szent II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa idejében minden megyésfőpásztor személyesen találkozott a Szentatyával. Ferenc pápa közösségként találkozik a püspökökkel, az előzetes program szerint egy két- órás közös beszélgetésen. Erre a találkozásra már a látogatás elején, hétfőn sor kerülhet.
Fontos esemény lesz továbbá a Rómában élő magyarokkal – köztük az ott tanuló papnövendékekkel, fiatal papokkal – való találkozás is.
A hívek hogyan kapcsolódhatnak be a látogatásba itthon és Rómában?
– Rómában minden kedden reggel nyolc órakor magyar nyelvű szentmise van a Szent Péter-bazilika magyar kápolnájában, amelyet ezen a héten a Püspöki Konferencia tagjai közösen mutatnak be, de lesz egy másik alkalom is, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában, pénteken délután öt órakor. Erre a szentmisére is szeretettel várják a híveket. Ott a szertartást követő agapén is találkozhatnak majd a hívek a püspök atyákkal.
Az apostolok sírjánál tett látogatás fontos része, hogy a megyéspüspök imádkozik a saját egyházmegyéjéért. Az itthoni hívek hogyan kapcsolódhatnak be ebbe az eseménybe?
– Az Egyházban a közösség megélésének sajátos, a távolságokat is áthidaló lehetősége az imádságban való egység. A Szentatyáért is imádkozunk minden szentmisében, s éppígy a megyés főpásztorunkért is. Ahogyan a püspök atyák imádkoznak a rájuk bízottakért, úgy a hívek is imádságukkal kísérhetik a püspököket, akik ezúttal személyesen találkoznak Szent Péter apostol utódával, ezáltal is megélve az evangéliumi közösséget, a püspöki kollegialitást.
Fontos, hogy felismerjük: a katolikus egység alapja Péter hivatala, amelyet Jézus alapított. Van az Egyháznak egy Isten által rendelt vezetője, akiért mindannyian imádkozunk. Az Apostolok cselekedeteinek tanúsága szerint, amikor Pétert elfogták, az egész Egyház egy szívvel-lélekkel imádkozott érte. Hasonlóképpen fontos imádkoznunk püspökeinkért is, akik apostolutódként vezetik a rájuk bízott híveket.
A megyéspüspökök jelenléte kiemelkedően fontos az ad limina alkalmán. Minden más püspök is részt vesz a találkozón?
– Valamennyi hivatalban lévő püspök – tehát a segédpüspökök is – meghívást kap a látogatásra, illetve azok is, akik az egyházjog szerint hasonló hivatalt töltenek be, mint a megyéspüspök, például az apostoli adminisztrátor, aki egyházmegyét vezet, s ugyanígy a pannonhalmi főapát is mint ordinárius és a püspöki konferencia tagja, illetve jómagam mint az MKPK titkára.
Hogyan készül lélekben az idei ad liminára?
– Ez az első ad limina látogatás, amelyen a testület titkáraként részt vehetek. Nagy várakozással tekintek rá, mivel első alkalommal lesz módom Ferenc pápával találkozni, s a szentszéki hivatalokat és munkájukat, szolgálatukat sem láthattam eddig ilyen közelről. Ez utóbbi, úgy gondolom, feltétlenül tágíthatja az ember látókörét, megélhetjük, hogy a Jézus Krisztus által alapított, az egész világon elterjedt Katolikus Egyház közösségébe, egységébe tartozunk mindannyian.
