Magyar cigányok meccse Rómában

A találkozón a magyar egyházat Székely János esztergom-budapesti segédpüspök és Dúl Géza képviseli. A konferenciához kapcsolódik két magyar vonatkozású esemény is, amelyekről Balassa Jánost, hazánk szentszéki nagykövetét kérdeztük: a találkozó alkalmából vendégszereplésre hívták a Rajkó Zenekart, amely a nyitónapon egyórás koncertet ad a mintegy kétezer ember befogadására alkalmas Santa Maria in Trastevere római bazilikában. A március 2-i eseményről a Duna Televízió helyszíni tudósításban számol be. Külön érdekesség, hogy a koncertről a Vatikáni Rádió felvételt készít, melynek anyagát a zenekar reklámjaként CD-n is kiadja majd. A másik fontos esemény, hogy a cigányok integrációjáról szóló konferencia idejére a magyar cigány labdarúgó-válogatott is kiutazik Rómába, ahol a Svájci Gárda focicsapatával barátságos mérkőzést vívnak március 3-án, a Pontifical North American College sportpályáján. A magyar olvasók valószínűleg keveset tudnak a két csapatról, s azon is csodálkozhatnak, hogy a Vatikánban egyáltalán zajlik sportélet. 1966-ban írt ki először futballbajnokságot Sergio Valci, a pápai állam egészségügyért felelős biztosa. Az első csapatok közt volt a múzeumi teremőrök együttese, a csendőrség csapata, illetve az Apostoli Szentszék Adminisztratív Dolgozóinak Egyesületéé. 1972-ben aztán bővült a liga, az idei esztendőben pedig tizenhat csapat küzd a bajnokságon, a legnagyobb esélyes épp a Svájci Gárda. A magyar cigány focicsapat 1992-ben alakult idehaza, majd 1995-ben az MLSZ akkori vezetőjének, Benkő László elnöknek a támogatásával létrejött a magyar cigány futballválogatott. Szövetségi kapitánya Mezei István lett, aki a – focistákat rendszeresen ma már szinte egyedül támogató – Farkas János Alapítvány elnöke és a csapat menedzsere. Rómába utazásuk történetéről őt kérdeztük. Elmondta: fiatalkori álma valósul meg azzal, hogy Rómába utazhat, az pedig külön öröm számára, hogy a cigány futballistáknak megmutathatja a várost, és pápai audiencián is részt vehetnek. Különös megtiszteltetésnek nevezte, hogy megmérkőzhetnek a Svájci Gárda csapatával, amely külföldi csapat ellen ritkán áll ki. Mezei István hozzátette, mindez elismerése az együttesnek, de hazánknak is, amelyről annyi rosszat mondanak manapság a világban… „Cigányként mondhatom – folytatta Mezei István –, ez az ország nem rasszista. Vannak szélsőségesen nyilatkozó emberek, akik azt hiszik, úgy kell viselkedniük, de ennek legtöbbször politikai és nem emberi okai vannak. A legnagyobb baj, hogy a rendszerváltás után politikusaink megfeledkeztek arról, hogy becsületes megélhetéshez becsületes munka kell, nem segély. A politikusok egy része állította szembe a magyarokat a magyarokkal, hiszen mi, cigányok is magyarok vagyunk. Ide születtünk, külföldön éppúgy az országunkat képviseljük, mint bárki más…” Pedig a magyar cigányokból álló csapatnak idehaza nem mindig könnyű az élete. Megtudtam menedzserüktől, hogy határainkon túl sokkal jobban ismerik őket, nagyobb az elismertségük, mint idehaza. Egyes külföldi bajnokságokon játszott meccseiket szerte a világban közvetítették a televíziók. Játszottak Angliától kezdve Brazílián át szerte a világban. Persze azért itthon is meghívják a csapatot időről időre, amiért ők honoráriumot nem kérnek, csupán a felmerülő költségek megtérítését. Tudásukat jelzi, hogy százhét mérkőzésből százötöt megnyertek. Mezei István ezután beszélt a Svájci Gárda focicsapatának kihívásáról is. Mint mondta, ő maga, valamint Balassa János nagykövet is tárgyalt a kinti csapat vezetőivel, akik a játékengedély megszerzése után a részleteket is megtárgyalták velük. (Az engedély megszerzéséhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a Svájci Gárda jelenlegi parancsnokának, Daniel Rudolf Anrignak a felesége magyar származású.) A kétszer negyvenöt perces mérkőzés bírója a magyar Farkas Rudolf lesz, bár az elején úgy volt, hogy az egyik félidőben a Gárda adja a bírót. A csapat menedzsere azt is elmondta, állami támogatást nemigen kap az együttes, csupán az alapítványhoz juttatnak el magánszemélyek akkora összegeket, hogy a vidéken élő fiatal focisták kéthetente felutazhassanak Budapestre edzésre, és némi ebédtámogatást kaphassanak. Szomorúan mondta: cigányoktól még nem kaptak segítséget… Áttételesen most ez is megtörténik, ugyanis a Rajkó Zenekart hívta meg Spányi Antal székesfehérvári püspök a fehérvári székesegyházba jótékonysági koncertre. Ennek bevételét a csapat római utazására ajánlották fel. Spányi Antal püspököt arra kértem, mondja el, vajon miért tartotta fontosnak a kezdeményezés támogatását. A főpásztor hangsúlyozta, hogy a cigányság lelki fölemelése a mai magyar társadalomnak egyértelmű feladata. Ebben az egyháznak is komoly szerepe van. A püspök és a cigányság kapcsolata nem új. Még akkor, amikor Budapest hetedik kerületében, a Rózsák terei plébánia vezetője volt, rendszeresen tartott liturgiát cigányok számára, hívta őket különböző kulturális eseményekre. Mint mondta, ez nem feltétlenül szentmise volt, de nagyon sokan elmentek a szertartásokra. Most pedig, hogy lehetősége nyílt a magyar cigány labdarúgó-válogatottnak, hogy Rómába utazzon, és ott a Svájci Gárda válogatott csapatával megmérkőzzön, de anyagi támogatásuk nem megfelelő, úgy gondolta, a Rajkó Zenekar jótékonysági koncertjével segíteni tudnák a fiatalok kiutazását. Így megismerhetnek egy másik kultúrát, egy olyan világot, amely talán más, mint a mindennapi tapasztalataik, s emellett találkozhatnak a hit világával is. „Fontos feladatnak érzem, hogy e téren összefogjunk, s ez többszörös gyümölcsöt teremhet. Nagy lehetőség ez a focicsapat számára, de nagy megtiszteltetés az országnak is. Mindezekhez hozzájárulni pedig különleges öröm” – tette hozzá Spányi Antal püspök.