A hazai és nemzetközi Liszt-kutatás már évtizedek óta ismeri Pest egykori főtemplomának kitüntetett szerepét a mester életében és munkásságában. A templom papjai és karnagyai Liszt hazai társasági életének meghatározó alakjai, munkásságának fontos pártolói és értő tolmácsolói voltak. Liszt a nála mindössze fél évvel fiatalabb Engeszer Mátyás (1812–1885) karnagyban találta meg azt a zenésztársat, aki egyházi műveinek legfőbb magyarországi előadója lett. Barátságuk, szakmai együttműködésük egyben a templom XIX. századi zenei életének egyik fénykorát jelentette.
Engeszer negyvenegy éven keresztül állt a főváros legelőkelőbb templomának szolgálatában. 1844-től magyar kántorként, 1858-tól orgonistaként is, majd 1871-től karnagyként működött. Egyházzenei tevékenysége mellett személye több szállal kötődött legrangosabb, mindmáig fennálló zenei intézményeinkhez: évtizedekig volt a Nemzeti Zenede énektanára és könyvtárosa, valamint szerepe volt a Zeneakadémia megalapításában is.
Fiatalon, 1839-ben ismerkedett meg Liszttel, a művész 1839–40-es pesti útja során. Engeszer 1856-ban tevékeny részt vállalt az Esztergomi mise bemutatójának előkészítésében: Mosonyi Mihállyal együtt vállalta a kottamásolás fáradságos munkáját. Néhány nappal később megszervezte Liszt Férfikari miséjének hazai bemutatóját a városligeti Hermina-kápolnában. A mise nyomtatott partitúráját Liszt 1856 szeptemberében már barátságuk jeleként dedikálta neki.
Liszt és Engeszer kapcsolata az 1870-es években vált a legszorosabbá. Engeszer második felesége, Marsch Katalin énekesnő 1870 végén megalapította a Liszt-egylet nevű női kart, mely néhány év múlva vegyes karrá bővülve a főváros egyik vezető kórusává, Liszt műveinek legjelentősebb hazai előadójává vált. Rendszeresen megszólaltatták a Missa choralist, a Magyar koronázási misét és Liszt kisebb egyházi darabjait. A zenei érdeklődés kölcsönös volt: Liszt is vezényelte Engeszer műveit a Belvárosi templom karzatán.
Az egylet a templomi szolgálat mellett a Vigadóban is fellépett. Közreműködtek a Krisztusoratórium pesti bemutatóján (1873), Liszt és Wagner koncertjén (1875), melyen ősbemutatóként megszólalt A strassburgi dóm harangjai című kantáta, valamint a Szent Erzsébet legendája bemutatóján (1877). Utóbbi mű énekes zongorakivonatát Liszt a címszerepet éneklő Marsch Katalinnak ajánlotta. Két évvel később Engeszernek dedikálta drámai passióját, a Via crucist. Az Engeszer házaspárnak szóló Liszt-dedikációk is bizonyítják, hogy az 1870- es években ők jelentették Liszt legfontosabb hazai egyházzenei kapcsolatát.
Az utódok máig hűségesen őrzik a Liszttől és Engeszertől kapott örökséget: Liszt egyházi műveinek előadása ma is élő hagyomány a templomban – a jelenkorban ez Virágh András zeneigazgató és a templom kórusának több évtizedes szolgálatában teljesedik ki. Működésüket 2009 óta a Musica Divina Kamarakórus és Művészeti Egyesület egészíti ki, mely legfontosabb feladatának a templom XVIII–XIX. századi kulturális-zenei értékeinek feltárását tekinti.
Április 22-én, vasárnap a 10 órai nagymisén Engeszer Mátyás karnagy születésének kétszázadik évfordulója alkalmából – leszármazottai jelenlétében – elhangzik Liszt Missa choralis és Tu es Petrus című műve, valamint Engeszer két motettája: a Benedictus sit Deus és a Pater noster. Közreműködik: Barta Zsófia, Gion Zsuzsanna, Szennai István, Asztalos Bence (ének), a főplébánia-templom énekkara és a Musica Divina Kamarakórus, Szotyori Nagy Gábor és Horváth Ágnes (orgona). Vezényel: Virágh András és Oberrecht Ádám.
A jubileumi programhoz kapcsolódva 16 órától Watzatka Ágnes zenetörténész előadást tart Engeszer Mátyás életművéről a plébánia Szent Kinga közösségi termében (Budapest V. kerület, Egyetem tér 5.).
