A békesség megteremtésének vágya vitte a több százezer magyart az ősi székely búcsújáró helyre, s a békességóhajtás vonzotta a zarándokokat a pilisi Boldogasszony-kápolnához is. Imádságból felépült lelki szivárvány kötötte össze a szétszóratásban, megtöretettségben élő magyarokat nemzettársaikkal, akik minden fáradtságot legyőzve, a Gondviselésbe vetett bizalommal igyekeztek Máriához. – Újra és újra visszatérünk a szentnek tartott pilisi hegyek közé, hogy ily módon is erősítsük kötődésünket a múlthoz – mondta Pető Mária, aki társaival együtt, Óbudáról érkezett. – A szülőföld szeretetét örököltük nagyszüleinktől, szüleinktől, s ezt a hűséget adjuk tovább mi is gyermekeinknek. – Őseink azt a helyet keresték, ahol a szívükben is megtalálhatják a békét – hangsúlyozta a szentmisét bemutató Bátor Botond pálos tartományfőnök. – Történelmünk során nem törekedtünk a belső békességre. Hagytuk, hogy szívünkben eluralkodjanak a rossz tulajdonságok, aminek most tapasztaljuk keserves következményeit. A haragot szülő indulat nem Istentől való. Eleink tisztelték az életet, és gyarapodtak gazdagságban, népességben. Manapság csökken népünk lélekszáma, s félő, elfogy a magyarság a Kárpát-medencében. A pálosok mindig imádkoztak Magyarországért, „mert végigéltünk már nehéz időszakokat, de mindig meg tudott erősödni ez a nemzet” – emelte ki szentbeszédében a tartományfőnök. Sokan térdre borulva, mások egymás kezét fogva imádkoztak, hogy úgy legyen. Juhász Imréné zarándokkeresztjét szorongatva mondta a fohászt. Kazincbarcikáról érkezett a Szent Mónika közösség néhány tagjával. A különleges, vastag fonalból kötött zarándokkeresztet évekkel ezelőtt készítette, s már számos búcsújáró helyen megfordult vele. Az idén nem tudott elmenni Csíksomlyóra, ezért úgy döntött, hogy a pilisi Boldogasszony-kápolnában mondja el a hazáért, a magyarság újjászületéséért felajánlott imáit. „Tekints országodra, / Édes magyarokra… – hallottuk Pitti Katalin hegyeket-völgyeket betöltő szép énekhangján a könyörgés sorait. Ő, Gulyás Dénessel együtt, énekével segítette megteremteni a szentmise emelkedett hangulatát. Tizenöt érdi zarándokkal indultam el a faluba vezető, meredek ösvényen. Czippán István műegyetemi tanár – aki „civilben” honfoglalás kori leletek másolatával illusztrált előadásokat tart a kisiskolásoknak – széttekintve a tájon, így fogalmazott: az itt megtapasztalt s megszerzett nyugalmat, erőt, belső mosolyt viszem haza pünkösdi ajándékként szűkebb s tágabb környezetemnek egyaránt…
