Istenképünkre először más emberek – szülők, tanárok, lelkipásztorok – vannak hatással, később pedig saját tapasztalataink formálják. Tilmann Moser pszichoterapeuta ezzel összefüggésben egyenesen istenmérgezésről beszél. Számtalan esetben találkozhatunk ugyanis olyan emberekkel, akiknek Istenről kialakított képük mérgezett. Mi okozhatja ezt? Például a csalódás az egyházi közösségben, a papokban. Van, aki csak úgy tud Istenre gondolni, mint egy felsőbbrendű felügyelőre, aki mindent lát, és megbünteti azt, aki rosszat tesz. Az ellenőr szerepében fellépő Isten mellé pedig könnyen odakerül a büntetőbíró Isten képe. A fundamentalizmus is hamis istenképhez vezet. A fundamentalista emberek valójában mindentől félnek, ami számukra idegen. Mindenhol az ördögöt látják, ahol az elképzeléseiktől eltérő gondolatokkal, tettekkel találkoznak. Grün szerint valójában a „saját lelkük mélyén lakó ördögtől félnek”. A spirituális visszaélések is elültethetnek valakiben egy olyan istenképet, melynek semmi köze nincs a valósághoz. Sok csoport úgy működik, hogy a spirituális kísérő véleményével való szembehelyezkedést Isten elleni vétekként értelmezik. Itt nyilvánvalóan az a baj, hogy a Szentlélek helyett a vezetők véleménye a döntő.
Hogyan bánhatunk helyesen az Istenről szerzett megbetegítő képekkel? Először is: az istenkép egy olyan ablak, melyen keresztül Istenre láthatunk. Meg kell tehát tisztítani. Fontos, hogy saját elvárásainkat ne kérjük számon Istenen. Be kell látnunk, hogy a Jó Hír közvetítője nem azonos a Jó Hírrel. Albert Görres pszichológus szerint a torz istenképek alapja az, hogy emberi tulajdonságokat vetítünk Istenre. Azt javasolja, hogy radikálisan használjuk az értelmünket, és gondolkodjunk felnőtt módon.
A hibás istenképek mögött ugyanakkor megbújik az igazság is. A büntető istenkép arra hívja fel a figyelmet, hogy bűneinkre bocsánatot kell nyernünk. Az ellenőrző istenkép arra figyelmeztet, hogy minden esetben Isten előtt cselekszünk. A beteges bűntudat káros, de a valódi lelkifurdalás megbánáshoz vezethet.
Ha az elején kezdjük istenképünk felépítését, akkor beláthatjuk, hogy értelmünkkel is következtethetünk Istenre, mégpedig a bennünket körülvevő világból. De nem csupán az észnek, hanem teljes valónknak szerepet kell kapnia abban, hogy Istent felismerjük.
A rácsodálkozás, a megdöbbenés lehet az első lépés. Grün Karl Rahnerre hivatkozva fontosnak tartja, hogy Istenre titokként tekintsünk. Ez azt is jelenti, hogy ne akarjuk birtokolni. A szerző evangéliumi szövegeket is segítségül hív, hogy megmutassa, milyen Istenről beszélt maga Jézus. Könyve végén pedig néhány hasznos, praktikus tanácsot is ad ahhoz, hogy megfelelően megerősíthessük spirituális immunrendszerünket az istenmérgezés ellen.
(Anselm Grün: Megbékélés Istennel – Sérült istenképeink gyógyítása. Bencés Kiadó, 2013. A könyv kapható az Új Ember könyvesboltjában.)
