Kunigunda tevékenyen részt vett a politikai életben, nemcsak tanácsadója volt Henriknek, de ha szükséges volt, át is vett tőle bizonyos uralkodói teendőket. Az ő kezdeményezésére a császárság jelentős adományokat juttatott az egyháznak. Újjászervezték a püspökségeket, kolostorokat alapítottak és a clunyi reform eszméjét követve igyekeztek az egyházat magasabb erkölcsi színvonalra emelni.
Egyszer Kunigunda súlyosan megbetegedett. Fogadalmat tett, ha felépül, hálából kolostort építtet. Betartotta ígéretét, így alapította meg a kasseli bencés kolostort.
Henrik 1024-ben meghalt. Két hónapig, az új császár trónra lépéséig Kunigunda töltötte be a régensi tisztséget. Ezután visszavonult a közélettől a kaufungeni bencés kolostorba. Magára öltötte a szerzetesi ruhát, maradék vagyonát szétosztotta, és élete hátralevő részét a szegények, betegek segítésének és az imának szentelte. Körülbelül hatvanöt évesen hunyt el.