Fotó: Kertész Péter
A Vasárnapi Ujság című hetilap 1902. január 26-án a következő (képes) írást közölte Feszty frissen kiállított triptichonjáról: „A Műcsarnokban január 25-ike óta látható Feszty Árpádnak sokat emlegetett bibliai nagy festménye, Krisztus temetése, melyet Firenzében készített el, először ott is mutatta be, aztán Berlinben szerzett vele nagy elismerést a magyar festészetnek. Feszty Árpád itthon fejlődött, s fejlődését a kiállításokon, közintézetek freskóinak képein nyomról-nyomra követhette a műszerető közönség. Az emberek bánata, a biblia és a történelem, olykor a mitológia mélyértelműsége foglalkoztatta, és a természet maga. Képein mindig találunk kitűnő tájképi részletet, a természet hangulatát mély összhangban az eseménnyel. Első nagyobb festményei, melyekkel tehetségét megismertette, a tájkép-festőt s a drámai festőt oly összeköttetésben tüntették föl, hogy szinte elválaszthatatlannak látszottak. Ilyenek a Golgota és Szent Gellért vértanúsága. Mind a kettőn a természet komorsága, a levegő elsötétülése, a felhők viharából kiáramló sugarak fénye mellett jelennek meg az alakok. A festménynek tájképi részei: a nehéz felhő, az ég zivataros villogása szintén becses részei a képnek. A Golgota nagy tragédiájával Feszty már régebben foglalkozott. Nem a hagyományos felfogást festette: saját felfogása, gondolkozása, érzése nyilvánult meg. A történeti múlt világ fölidézésére törekedett, s a vallásos ihlet mellé vette az emberi fájdalmat és szenvedést. A Krisztust sirató asszonyok című nagy festménye a Műcsarnok legfőbb jutalmát nyerte. Hosszú tanulmány előzte meg a Krisztus temetésének megfestését. Az öt méter magas és tizenhárom méter hosszúságú nagy kép három részre oszlik: Krisztus temetésének három nagy mozzanatát festette meg a művész: a keresztről levételt, a sírba vitelt és a sírt, melynél siratják. A hármas kép közül a sírba vitel a legnagyobb, a két szélső félakkora sincs.”
Az először Budapesten kiállított, majd nemzetközi körútra indított triptichon 1913-ban a Kultúrpalota megnyitásakor került Aradra. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést követően az alkotás az aradi múzeum tulajdonában maradt. Az ötvenes években letakarták az ideológiai szempontból „kényes” képet, majd – Liezen-Mayer Sándor Mátyás király című festményével együtt – hengerre tekerve elzárták a Kultúrpalota pincéjében. Tavaly az aradi Kölcsey Egyesület vezetősége jelentette be, hogy újra a közönség elé szeretné tárni Feszty Árpád Krisztus temetése című triptichonját. A kezdeményezés a városvezetésnél, a megyei tanácsnál és a múzeumnál egyaránt pozitív fogadtatásra talált, így március elején sikerült a feledés és a raktár homályából napvilágra hozni a nagyszabású művet. A „képsorozat” állagmegóvásának, felújításának előkészítésére a Kölcsey Egyesület a nagyszebeni Brukenthal Múzeummal, illetve az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal is felvette a kapcsolatot. Ópusztaszeren nemrég fejeződött be Feszty A magyarok bejövetele című körképének restaurálása…
Kertész Péter, az emlékpark ügyvezető igazgatója a határokon átnyúló kulturális összefogás első lépéseiről és a triptichonnal kapcsolatos tervekről a következőket mondta: „A XIX. században megalapított aradi Kölcsey Egyesület máig aktív résztvevője a város kulturális életének. Képviselőik 2016 nyarán-őszén azzal keresték meg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot, hogy tudomásuk szerint Feszty Árpád Krisztus temetését ábrázoló hármas képe az aradi Kultúrpalota pincéjében van feltekercselve. Ellentmondásos adatok szerint 1957-ben takarták le a festményt, majd 1963-ban vitték le az épület alagsorába. Szakmai együttműködést kezdeményeztünk a múzeummal, hogy kibonthassuk és megnézhessük, milyen állapotban vannak a közel ötven éve nem látott festmények. Az apropót az adta, hogy 2016-ban zajlott nálunk, az emlékparkban Feszty A magyarok bejövetele című körképének restaurálása, ami a Kölcsey Egyesület tudomására jutott. Azt gondolták, ha már itt ilyen nagyszabású renoválási munkálatok folynak, akkor szakértőink segíthetnének a Krisztus temetése felmérésében is. A Kölcsey Egyesülettel kerestük fel az aradi Kultúrpalota igazgatóját, Peter Hügelt. Megállapodtunk abban, hogy egy magyar–román restaurátorcsapat felhozza és a múzeum egyik arra alkalmas nagytermében megvizsgálja az alkotásokat. Már a hordozóhengerek mozgatása sem egyszerű feladat, a három egymás mellé helyezett kép pedig tizenhárom méter széles. Az alkalmas helyszín megtalálása után március 1-jén Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorkamara Egyesület elnöke a – Feszty-körképen is dolgozó – csapatával bontotta ki a festményeket. Az állagfelmérés kimutatta, hogy a szakszerű feltekerésnek és tárolásnak köszönhetően a képek a vártnál sokkal jobb állapotban vannak. Jelenleg is zajlanak a tárgyalások. Az elképzeléseink szerint Ópusztaszeren, az emlékpark látogatóközpontjának egyik tágas helyiségében zajlana majd a képek restaurálása, amit szeretnénk a nagyközönségnek is megmutatni. Vagyis úgynevezett látványrestaurálást tervezünk. Időközben meglátogatott minket Peter Hügel és Iustin Cionca, az Arad Megyei Tanács elnöke. Megnézték a helyszínt és a termeket, és nem zárkóztak el attól, hogy Ópusztaszeren restaurálják, majd egy időre ott állítsák ki a Feszty-triptichont. Ha megtaláljuk a szükséges anyagi forrásokat, akkor a munkák rövidesen elkezdődhetnek. Nagyon szeretnénk, ha egy év múlva, jövő húsvétkor egy nagyszabású – Görbe Márk művészettörténész által összefogott – Feszty-életműtárlaton állíthatnánk a nagyközönség elé a Krisztus temetését. A triptichon azután visszatérne korábbi őrzési helyére, a jelenleg felújítás alatt álló aradi Kultúrpalotába.”
