Az életnagyságnál nagyobb, süttői mészkő szobor Babusa János szobrászművész alkotása. – A lengyel-magyar barátság hagyománya nem puszta érzelem, hiszen egy nagyon fontos történelmi eseményben gyökeredzik: a két nép egyszerre fogadta el a kereszténységet – mutatott rá a szobrot megáldó Erdő Péter bíboros, prímás, érsek. Az ünnepségen többek között jelen volt Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, Andrzej Dziega sandomierzi megyés püspök, Joanna Stempinska, lengyel nagykövet, Molnárné Sagun Mónika, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a kerületi önkormányzat képviselői és számos lengyel zarándok. – II. János Pál, modern kifejezéssel élve, „sztár” volt. Mondhatjuk ezt azért is, mert e szó csillagot jelent. Ő korunk betlehemi csillaga volt, mindenkit el akart vezetni a jászolhoz, a Megváltóhoz – mondta köszöntőjében Riz Levente polgármester.
A szobor tiszteletadás, ugyanakkor, ahogyan Joanna Stempinska nagykövet asszony fogalmazott: a legnagyobb tisztelet, ha használjuk. II. János Pál gondolatait, ha megértjük üzenetét, amely a békéről, az egységről szól, és olyan értékek megőrzéséről, mint a szabadság, együttérzés, szolidaritás. A szobor készítésének ötlete a pápa temetésének napján született meg a művészben. – Az időskori pápát szerettem volna megformálni, édesanyámra is visszaemlékezve – mondta korábban Babusa János -, illetve azért, mert mai társadalmunkból hiányolom az idősek megbecsülését, hiányolom a nagypapákat. II. János Pál mindannyiunk számára „nagyapa” is volt, aki megrokkantan is életerős, sokakra ható ember maradt. Ezért tartottam fontosnak, hogy melegséget árasztó mészkőből készítsem el a szobrot, egy tömbből, „kősziklából”, amely szimbolizálja az ő egyházban betöltött hivatását is. Mégsem teljes pompájában szerettem volna őt megformálni; békességét, nyugalmát, kedvességét, emberségét akartam ábrázolni, azt, ahogyan figyelt ránk, ahogyan közöttünk élt huszonhét éven át.
Az először bronz kisplasztikaként elkészült alkotás nem felkérésre született, végül mégis a helyi önkormányzat finanszírozásával vált életnagyságnál nagyobb köztéri szoborrá. A rákoshegyi templommal egyvonalban, magas talapzaton elhelyezett szobor arccal a kerület felé fordul, tekintete néhány méterről mintha minket nézne, kicsit távolabbról azonban úgy tűnik, a messzeségbe tekint. A szoboravatás után II. János Pál tiszteletére Juliusz Janusz apostoli nuncius celebrált szentmisét, amelyen Andrzej Dziega püspök mondott homíliát. – II. János Pál az erős hit embere volt, végigjárta az összes kontinenst, hogy mindenkinek elmondhassa: csak Jézus Krisztus által lehettek szabaddá – emelte ki a püspök. – De emlékezni fogunk „keresztútjára” is, amelyen elveszítette testi erejét. Halála napján, az isteni irgalmasság vasárnapja előestéjén, amely akkor április 2-ra esett, II. János Pál pápa keresztútja átváltozott a világosság útjává. A pápa fizikai gyengeségében is azt hirdette a világnak, amit a rómaiaknak írt levélből Kiss István kanonok, plébános olvasott fel a szobor megszentelése előtt: „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújulásával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a jó, neki kedves és tökéletes.”
