Sokan a hagyományos teológia radikális átgondolását tartják szükségesnek. Egyre több cikk, könyv jelenik meg Isten női, anyai voltáról. Nemrégiben például Cselényi István Gábor munkája. A Biblia elég alapot szolgáltat ahhoz, hogy Istent anyának nevezzük. Ez nem probléma mindaddig, míg megmarad a költői, szimbolikus beszédmód síkján. Az már más kérdés: lehet-e, jogos-e a nőiséget, anyaságot „bevinni” Isten létmódjába, a Szentháromság-tanba? A másik hivatkozási pont: az Ószövetség úgynevezett bölcsességi irodalmában gyakori a „Bölcsesség”, a „Lélek” személyes említése, megjelenítése. A héber eredetiben a lélek jelentésű „ruah nyelvtanilag nőnemű. A görög „Sophia”, bölcsesség szó szintén. Gyakran felcserélhetőek, szinonimák, és nemcsak isteni tulajdonságként szerepelnek, hanem néha önálló személy benyomását keltik. Ezt már a régiek is tudták, sőt a Szentháromsággal kapcsolatban ki is aknázták. Erre a „Logosz”, Ige szolgáltatott ürügyet, aki önálló, örök és azonos a Fiúval, Krisztussal. De kivel társítható, esetleg azonos a Lélek vagy a Sophia? S itt kezdődik a probléma. Elgondolásokban, magyarázatkísérletekben nem volt hiány se régen, se manapság. Új könyvében Cselényi István Gábor ezzel a kérdéssel foglalkozik. Művében összefoglalja a problémával kapcsolatos nehézségeket, kísérleteket. Ez az első olyan magyar nyelvű kötet, amelyben az olvasó a témakör térképvázlatát, a teológiatörténetben bejárt útját s a vele kapcsolatos sokféle elgondolást fellelheti. S mindezt ökumenikus szellemben. Kezdve a gnosztikus, nemegyszer fantasztikus elképzeléseken, a középkori misztikusokon át a protestáns Böhméig és követőiig. Megismerjük az orosz „szofiánus” vallásfilozófusokat, sőt, a mai tudomány idevágó mondanivalóját is. Mindezt jóleső tárgyilagossággal teszi a szerző. Ezután ismerteti saját elképzelését. Kutatásait nem korlátozza a filológiára, vizsgálódását kiterjeszti a vallástörténet, az antropológia és a pszichológia területére is. Minden esetben ír a felvázolt elgondolások buktatóiról is. A szerző nagy érdeme, hogy kimerítően feltérképezte a problémakört, kijelölte az utakat, és útjelzőkkel látta el azokat az érdeklődők, kutatók számára.
(Cselényi István Gábor: Isten anyai arca? – Budapest, 2007, Magyarországi Aquinói Szent Tamás Akadémia.)
