Ez a három terület pedig a királyi, prófétai és papi feladatkör. A királyi feladatkörben jelenik meg a pap szervező, emberi igényeket meglátó, karitatív segítséget nyújtó tevékenysége. A prófétai szolgálatban a pap Isten üzenetét továbbítja az emberek felé. A papi szolgálat által pedig Krisztus élete válik jelenvalóvá és hatékonnyá minden kor embere számára. A pap így lesz alter Christus, azaz Krisztus képmása, jele, megjelenítője ebben a világban.
A főpásztor ezt követően annak a világnak a kihívásairól beszél, amelyben élünk. Itt elsősorban azt emeli ki, hogy a pap feladata az emberek szolgálata, belső formálása, átalakítása, ami azt jelenti, hogy az embert kell megváltoztatni, nem pedig az Istent kell az emberekhez „alakítani”. A papnak tehát nem a szekularizált világ szószólójának kell lennie, hanem az Isten szavát kell közvetítenie egy olyan világban, amely tele van tévedésekkel, csúsztatásokkal, hazugságokkal. A papság volt az egyetlen, amely a diktatúra időszakában is fel merte vállalni, hogy kiáll az igazság mellett. S ma a megkérdőjelezendő ideológiai divatban is az egyház meri vállalni, hogy az igazságnak van objektivitása, az erkölcsnek normái, az embernek pedig nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Mi vagyunk azok, akik a vad piacgazdaság alternatívájaként a szociális piacgazdaságot hangsúlyozzuk, a politikai lobbik hatalmi és érdekharcában a nemzet szellemi és lelki érdekeit is felmutatjuk – emeli ki a püspök.
Mayer Mihály beszél a keresztény közélet nagy kérdéseiről is: a hatalom gyakorlóinak szolgálniuk kellene, az erkölcsnek kellene irányítania a politikusok cselekedeteit. Szól az egyházban szolgálatot teljesítők feladatáról (akiket sokszor vádolnak azzal, hogy beleavatkoznak a politikai kérdésekbe), valamint a vallás liberális értelmezéséről és ennek bírálatáról. A főpásztor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottságának elnöki tisztét is betölti. Ez a bizottság az igazságosság és a béke kérdéseit hivatott vizsgálni a mai társadalomban. Ezzel kapcsolatban Mayer püspök beszél az egyház szociális tanításáról, amelynek alappillérei a szolidaritás, az elesettek segítése és a politika, illetve az abban részt vevők felelőssége a közjó előmozdítása terén. Végül korunk nagy kihívásairól szól, arról, hogy aki Krisztus mellett kötelezi el magát, annak szembe kell úsznia az árral, vállalnia kell Krisztus értékrendjét még akkor is, ha ezért maradisággal vádolják. De van reményünk, amely túlmutat ezen a világon, hiszen Isten szeretete felszítja a vágyat a lelkünkben a végtelenre, az igazi boldogságra.
(Jézussal az úton – Mayer Mihály püspökkel beszélget Haider Márta – Kairosz Kiadó)