Ezzel a témával foglalkozik Rodé Magdolna könyve, melynek bevezetőjét az MKPK Egészségügyi Bizottságának elnöke, Beer Miklós váci püspök írta. A kötetben orvosi szakszótár is segíti a könnyebb megértést.
Magyarországon is kevesen ismerik fel az elhízás veszélyeit, ezért késik a gyógyítás. Ismerik ugyan a betegségek okait és a kockázati tényezőket, de nem törődnek azokkal, sőt: vannak, akik a kövérséget az egészség jeleként tekintik, gyerekek esetében örömteli tényként fogják fel. Orvoshoz sem fordulnak, csak ha már panaszokat okoz, kísérő betegség jelentkezik. Akkor is az a fő kérdésük, hogy az elhízásuk öröklődés vagy hormonális betegség következménye-e? Igen ritka a kövérség hormonális okból. Hormonális problémákat okoz ugyan, de csak másodlagosan (például cukor és zsíranyagcsere-zavart ) és ezek nem a köztudatban élő elváltozások. Kiderült ugyanis, hogy a zsírszövet hormontermelő szerv, és igen bonyolult rendszert képez. Hormonális eredetű kövérség ezer kövér gyermek közül csak egy-kettőt érint, és míg a már gyermekkoruktól kövér gyermekek általában magasabbak is a kortársaiknál, ők inkább alacsonyak. Az elhízást tíz-tizenöt év múltán kísérő betegségek fogják súlyosbítani. A már többé-kevésbé ismert bajok (cukorbetegség, magas vérnyomás, agyvérzés, szívinfarktus, stb.) mellett sokféle daganat is összefüggésbe hozható az elhízással.
Az elhízás népbetegség, nagyon gyorsan terjedő globális járvány, előfordulása az elmúlt húsz évben két-háromszorosára nőtt. A WHO becslései szerint a halálok hatvan százalékáért manapság a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák okolható, melyek nagy részét meg lehetne előzni a megfelelő étrenddel és a több mozgással. Hazánkban az elmúlt évtizedekben az emberek egyéni felelősségtudata igen meggyengült, ezért nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek, és ebben a nevelésnek és a meggyőzésnek.
(Rodé Magdolna: A kövérség és kísérő betegségei – Kairosz Kiadó)
