A néprajztudomány gesztuskutatásnak nevezi azt a szakterületet, amely egy-egy emberi közösség testrészekkel történő kommunikációját, jelrendszerét vizsgálja.
A magyarországi görög katolikusok vallásgyakorlatának gesztusai címmel látott napvilágot Szabó Irén folklórkutató könyve, melynek bemutatóját a budai Várban, a Litea könyvesházban február 26-án tartották. „Mint cseppben a tenger, a kutató által megfigyelt és leírt, a külvilág számára talán szokatlan mozdulatokban, szájgesztusokban és testtartásformákban benne van a nyugati és a keleti kereszténység határterületén működő görög katolikus egyház egésze, és a kereszténység két évezredes ősi önkifejezési kultúrája – mondta a bemutatón Voigt Vilmos, az ELTE professzora, aki a kilencvenes évek elején Hajdúdorogra néprajzi gyűjtésre vitte tanítványait, köztük a könyv szerzőjét.
Szabó Irén ekkor találkozott először a sok archaikus szokást őrző magyar görög katolikussággal. Az itteni élmények gazdagsága és egzotikuma a szó szoros értelmében rabul ejtette. Az ismeretlen világ magával ragadta, és nemcsak fő kutatási területévé lett, de megtérését és élete párjának megtalálását is ennek köszönheti. Görög katolikus papfeleségként az utóbbi évtizedekben a kívülről érkező megfigyelő éles látásával egyre mélyebben átérezte, magáévá tette és tudományosan feldolgozta a bizánci rítusú, Rómával egyesült egyház liturgikus és paraliturgikus szokásait, hagyományait.
A könyvbemutatón Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök is méltatta a könyvet. „Aki beleszületett egyházunkba, annak a Szabó Irén által tudományos módszerekkel leírtak magától értetődő apróságoknak tűnnek. Elolvasva a munkát döbbentem rá, hogy milyen fontos a kívülről érkező szemével megvizsgálni, elemezni és rendszerezni szokásainkat. Vallom, hogy a magyar görög katolikus egyház küldetése nemcsak a nagyjából egy tömbben élő mintegy 270 ezer hívünkhöz szól. Mondanivalónk van az egész társadalomnak. A görög katolikus tradíciók tudományos feldolgozása jelentős mértékben megkönnyíti a külvilág számára értékes hagyományaink megértését, értékeinek felfedezését.” A Litea könyvesházban az euorópai hírű Szent Efrém férfikar adott ízelítőt a magyar bizánci zenei világból, és a vendégek megkóstolhatták a püspök által megáldott hagyományos kollibát (főtt búzából, mézből és mazsolából készült böjti csemegét).
