Kőbe vésett Wagner-emlékeink

Az alkotás Budapest kultúrtörténetének egyik fontos „nemzetközi” epizódjára hívja fel a helyiek és a fővárosba látogatók figyelmét. Akárcsak a szomszédos Vigadó falán a kerek vörösmárvány tábla, amely a nevezetes Wagner–Liszt „csúcstalálkozónak”, az 1875. március 10-én megrendezett – a bayreuthi Festspielhaus felépítésére gyűjtő – közös koncertjüknek állít emléket.

A Filharmóniai Társaság hangversenyének első részében Liszt Ferenc A strasbourgi harangok című művének ősbemutatóját vezényelte (Láng Fülöp szólójával), illetve Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét játszotta Richter János dirigálásával. (Az est megszervezéséért apósának hálás Wagner pedig beült a zenekarba üstdobosnak.) A szünet után a német mester állt a karmesteri pulpitusra: a Siegfriedből a Kovácsdal, Az istenek alkonyából Siegfried halála és a gyászinduló hangzott el Gassi (Glatz) Ferenc előadásában, majd – Láng Fülöp közreműködésével – Wotan búcsúja és a Tűzvarázs, vagyis A walkür zárójelenete. Ez bizony párját ritkító, világra szóló este lehetett… – érdemes a kőbe vésésre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..