Kora reggeltől folyamatosan érkeztek a zarándokokat szállító buszok a Cserhát és a Mátra közötti nemzeti kegyhelyre, ahol az emlékezet Szent László király korára nyúlik vissza. Arra az időszakra, amikor még határok nélkül éltek egymás mellett a Szent Korona népei. A Regnum Hungariae, a szlovákoknak Uhorsko éppúgy szerethető volt a szlovákság, mint a magyarság számára. A történelem folyamán összefonódott a két etnikumból lett két nemzet. Az évezredes együttélés amellett, hogy szellemi közösséget teremtett, máig élő és romboló történelmi sérelmeket is szült. A hol szlovák, hol magyar nyelven beszélgető zarándokok között ballagva eszembe jutnak II. János Pál szavai. Az 1996-os győri szentmisén mondta a szlovák zarándokok felé fordulva: „Történelmetek szorosan összefügg a magyar történelemmel. Mind az örömteli, mind a szomorú események szolgáljanak tanulságul döntéseitekhez. Kérem a jóságos Istent, hogy a közös keresztény hit kapcsolja össze a két nemzetet a béke és a szolidaritás jegyében.” Mintha összebeszéltünk volna, a lengyel pápára hivatkozik a Pozsony környéki hívei között gyalogló Gajdos Pál plébános is, amikor megszólítom. A katolikusok a békesség és a szeretet útját mutatják meg, amikor azt keresik, ami összeköti az embereket – válaszolja a két nép együttélését firtató kérdésemre. A magyarul jól beszélő, szlovák, német, olasz és magyar ősökre visszatekintő fiatal pap hívei biztatására szervezte meg a zarándoklatot. „Az az igazán szép, amikor egy imát több nyelven is el tudunk mondani. Egy-egy ilyen zarándokút többet ad, mint öt vasárnapi prédikációm – mondja mosolyogva. – Ha szlovákokkal beszélek, és ha szükséges, védem a magyarokat, ha pedig magyarokkal váltok szót, védem a szlovákokat” – folytatja. Jókai Lukács óvári plébános egyházközségének híveivel együtt csatlakozik a keresztaljához. Még erősen töri a magyar szót, „de nagyon igyekszem, hogy minél jobban kiszolgáljam magyar anyanyelvű híveimet is”. Ahol szükséges, mindkét nyelv használatára biztatja papjait Rudolf Balaz besztercebányai püspök, aki Frantisek Tondra szepesi püspökkel együtt szintén elkísérte híveit az imanapra. Balaz püspök elmondta: három nappal az egyházmegyei határok módosítása után már kinevezett egy vikáriust, akit a magyar ajkú hívek képviseletével bízott meg. Mielőbb szerette volna megmutatni ugyanis, hogy komolyan gondolja magyar nemzetiségű híveinek pasztorációját. Az ipolysági és nagykürtösi esperesség területének magyar plébániáin nem tapasztalt konfliktusokat. Ha mégis előfordulnának ilyen esetek, azokat rövid időn belül orvosolni tudná, mert havonta találkozik papjaival. Az egyházmegyében születő magyar papjelöltek Magyarországon végezhetik teológiai tanulmányaikat, s felszentelés után a főpásztor anyanyelvi területen ad feladatot számukra. Ha szükséges, támogatni tudja a magyarországi szlovákok anyanyelvi pasztorációját is. Az együttműködés folyamatos a szlovák és a magyar püspökök között – hangsúlyozta Beer Miklós váci megyés püspök. A felvidéki magyar katolikusoknak elsősorban jó püspökökre és jó papokra van szükségük A bizalom és a jóakarat jeleként, Balaz püspök kérésére a magyar anyanyelvű hívek jobb lelki ellátása érdekében ő is küldött lelkipásztorokat a szlovák egyházmegyébe. A politikusok számára is példaértékű lehet a szlovák és magyar katolikus egyház közötti jó viszony. A katolikus hívőknek nincsenek problémáik egymással – fűzte hozzá Tondra püspök. A főpap szólt arról, hogy az ellentétek nem az államok között jelentkeznek. Egy politikai pártot nem lehet azonosítani az állammal. Bízik abban, hogy a mindkét államban kialakult új politikai konstelláció erőfeszítéseket eredményez a két ország közötti jó viszony kialakításában. A kétnyelvű szentmisén mondott homíliájában a szepesi püspök kiemelte: „Mi nem akarunk beleavatkozni a politikai problémákba… A vitás kérdéseket oldják meg a politikusok, de békés úton… Ez a mi együttlétünk, zarándoklatunk Szűz Máriához magában hordozza mindkét nemzetünk jó együttélésének gondolatát. Ő a Béke Királynője. Az első helyen keresztények vagyunk, akik egyek Krisztusban. Akkor könnyen megértjük, s megoldjuk azt is, ami látszólag elválaszt bennünket. 2006-ban, Esztergomban aláírtuk a megbékélés és megbocsátás leveleit. Miért nem tesznek ugyanígy a politikusok is?” – zárta szentbeszédét Frantisek Tondra. A szentmise végén a kegyszobrot kihozták a bazilikából. „Szentkút ékessége” a csaknem kétezer zarándok között Mária valódi közelségére emlékeztette az embereket. Az oltárra helyezett kegyszobor előtt térdet hajtva Seregély István nyugalmazott egri érsek és Rudolf Balaz besztercebányai püspök együtt ajánlották a két nemzetet a Szentkúti Szűz oltalmába: „Bátorítsd korunk minden emberét, hogy a bűnbánat, az egymás iránti megbecsülés, a nagyvonalúság és a jó cselekedetek által képes legyen megtisztulni a történelem útjának porától, a gőgtől, a kicsinyességtől és a gyűlölettől, amely minden szembenállás forrása.”
