Nógrád megye második legnagyobb városában, Balassagyarmaton a Szentháromság- templom közössége augusztus 20-tól 23-ig rendezvénysorozattal ünnepli a templom felszentelésének kétszázötvenedik évfordulóját. A programot koncert nyitja meg, ezután elhelyezik Szent X. Piusz pápa ereklyéjét a templomban. Másnap zenés irodalmi műsor keretében bemutatják az épület történetét ismertető könyvet. Szombaton a szentmisén a régi barokk szószékről hangzik majd el a szentbeszéd. A misét gyertyás körmenet és a jubileumi fa megáldása követi a templom udvarán. Az egyházközség közösségei és a hozzájuk csatlakozó hívek imádságos virrasztással készülnek a másnapi jubileumi szentmisére. Az ünnepi liturgia után elhelyezik az oltár mögött azokat az írásos üzeneteket, amelyeket az egyházközség ma élő tagjai a jövő hívői számára megfogalmaztak.
A műemlék barokk Szentháromság-templomot Balassa Pál építtette. A munkálatok 1740-ben kezdődtek, és 1759-ben Révay Antal püspök szentelte fel az új istenházat. A templom ekkor kegyúri adományként két Maulbertschképet kapott, valamint Révay Antal püspök a templomnak adta Szent Felicián-ereklyéjét. A szent egész teste látható az üvegkoporsóban, amelyet 1759. augusztus 20-án nagy ünnepség közepette helyeztek el az egyik mellékoltáron. Márfi Gyula veszprémi érsek mutat be szentmisét a szintén kétszázötven éves zalaszentgróti Szent Imre-templomban augusztus 22-én. Az egyházközség valójában tavaly év végén ünnepelte a templom felszentelésének pontos jubileumát. A mostani ünnep összekapcsolódik a település történetével: huszonöt évvel ezelőtt, 1984-ben, Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása után kapott városi rangot Zalaszentgrót. A település a XVIII. században indult el a városiasodás felé, iparosok, kézművesek költöztek ide. A templomot 1753 és 1758 között Batthyány Imre építtette, aki gyönyörű oltárképekkel és olasz művészek faragott szobraival is megajándékozta a híveket. A templom őrzi védőszentje, Imre, valamint Szent Ince vértanú ereklyéjét is. A barokk templom azonban a régebbi korok emlékeit is befogadta. Építésénél felhasználták a kisszentgróti román, illetve gótikus ferences templom és kolostor köveit. Belsejében pedig helyet kapott Kanizsai Miklós XV. századi sírköve, és egy 1490 körül készült Madonna-szobor is.
