Keresztút

Később emlékkápolnákat is létesítettek az útvonal főbb helyszínein. A ferences atyák vezetésével már a tizennegyedik századtól zarándokok látogatták, bár azok az állomások nem teljesen azonosak a maiakkal. Európában elsőként olasz területeken imádkozták a stációkat. Szabadtéren a németek állítottak föl elsőként keresztutat a XV. században – hét állomással. A tizennégy stációs forma Betlehemben honosodott meg 1518-tól. Az Itália apostolának nevezett Port Maurizió-i Szent Lénárd népmissziójának köszönhetően kontinensünkön a tizennyolcadik században terjedt el a tizennégy állomásos forma. Őt a keresztút prédikátorának nevezték el. Húsz év alatt – 1731 és 1751 között – 572 keresztutat állított föl.

Az állomások számát, a keresztút felállításának helyét,körülményeit és az ájtatosság módját XII. Kelemen pápa szabályozta és egységesítette 1731-ben. A keresztúti ájtatosság egy elmélkedő imádság, amelyben a hívők fölidézik Jézus keresztútjának történéseit.2005 nagypéntekén a Colosseumban Ratzinger bíboros (mostani Szentatyánk) tartotta a keresztutat. Nagycsütörtökön a Vatikáni Rádióban a fájdalom értelmével és a kereszt megváltó értékével kapcsolatban ezt mondta: „Természetesen a szenvedés mindenkiben félelmet kelt, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a szenvedés elfogadása által felnőttebbé válunk. A fájdalom ellen küzdenünk kell – ez az orvostudomány feladata -, másrészt viszont a fájdalom arra is szolgál, hogy felismerjük korlátainkat, elgondolkodjunk életünk értelme felett és megnyíljon a szívünk mások szenvedése iránt. Ami pedig a kereszt botrányát illeti: valóban nem könnyű felfogni, hogy miért van szükség a kereszthalál kegyetlenségére ahhoz, hogy a világ üdvözüljön.

A mai ember szeretné kizárni életéből mindezt. Valójában azonban Jézus kereszthalála felhívást jelent az igazságosságra , a korrektségre, az igazságtalanságoknak a szeretetben való leküzdésére.” Hazánkon kívül is sok olyan kálvária található, melynek magyar vonatkozása is van. Ilyen hazai és külföldi keresztutak bemutatásával és rövid elmélkedésekkel szeretnénk olvasóinkat a nagyböjti készülődésben segíteni.

Első állomás: Jézust halálra ítélik

Bűn nélkül jöttél az ártatlanság nélküli emberek közé. Meg kellett halnod, és az emberek elítéltek téged. Mi is ott voltunk. Abban a pillanatban ugyanis az egész világtörténelem válladra borult, mint az a vérvörös köntös, amelybe hóhéraid felöltöztettek.

Jeruzsálem
Itt kezdődött el Jézus keresztútja. Itt, a Sion-nővérek zárdájánál, az egykori Antonius-erődben. Itt szállt meg jeruzsálemi tartózkodása idején a prokurátor Pilátus is. Ennek a rég elpusztult erődnek az udvarán történtek az ítélkezések. Jézus elítélése is. Mintegy négy méterrel mélyebben a mai utcaszintnél.

Az ásatások során találtak itt egy követ, amelybe a római legionáriusok kockajátékának a táblája volt vésve. Aki vesztett a játékban, azt levetkőztették, megvesszőzték, palástot terítettek rá, és megkoronázták – de természetesen nem ölték meg. Ám ha volt éppen egy halálra ítélt rab, akkor rajta-vele végigvitték a játékot – ő volt a vesztes helyett a bűnbak. A kockajáték kőtáblájába vésve látható a X. légió jele, a skorpió. Történeti tény, hogy ők feszítették meg Jézust – rajta játszották végig a játszmát. Ő lett a bűnbak.

A római utak köveit recékkel látták el, hogy a lovak el ne csússzanak rajta. Az Antonius-erőd sima kövekből rakott udvarát átszelte egy ilyen út. Csakis ezen az úton hozhatták Jézust Pilátus elé, majd hagyta el az udvart – a halálos ítélettel és a kereszttel a vállán. Itt kezdődött.

Második állomás: Jézus vállára veszi a keresztet

Te kérdést szegeztél szívünknek. Íme,ez a válaszunk: ez a rövidke út Jeruzsálemen keresztül, amely egy cikcakkos villámot rajzol a térképre; ez a túlontúl súlyos fagerenda, amely a te vállaidra hullt, mint az összeomló világmindenség állványzatának egy darabja.

Csíksomlyó
Merjük-e felvenni és egymásért hordozni a keresztet – felebarátunkért,a családunkért, a nemzetért? Csíksomlyón – ahol a Babba-Mária várja magyarjait, hogy hitükben megerősödjenek, s hogy tőle el ne szakadjanak, éljenek bárhol is a világban -, Erdély ősi kegyhelyén meredek úton vezet felfelé a keresztút. A Kissomlyó-hegy aljától a Salvator-kápolnához vezető utat Jézus hágójának nevezik a székelyek, akik évszázadok óta áhítattal járják Krisztus keresztútját, egyesítve vele a magukat.

Harmadik állomás: Jézus először esik el

Bennünk nincs meg a te szelídséged, ezért a mi igánk sért, s a mi terhünk agyon nyom. A mi súlyos terhünk a bűn, amely nehézkessé tesz minket, s eltávolít Istentől.

Róma – Colosseum
II. János Pál pápa – a halála előttti húsvétot kivéve – minden esztendőben nagypénteken a keresztutat járta végig Rómában, a Colosseumnál. Egyre növekvő testi fájdalmai még inkább megmutatták Krisztus szenvedésének nehézségeit a jelen lévő zarándokoknak. Látszott, ő is járja a maga keresztútját, készül, tudja, bármelyik pillanatban szólíthatja őt az Atya. Tudta, érezte, hogy földi életének olyan mezsgyéjén jár, ahonnan ide már nincs visszaút. Aztán életének utolsó húsvéti vasárnapján tízezrek álltak a Szent Péter téren, s várták, megjelenik-e dolgozószobájának ablakában. Néma csönd volt a téren, amikor a komoly fájdalmakkal küzdő, gégemetszésen átesett pápa megjelent. Örömujjongással fogadták a zarándokok, taps és éneklés töltötte be a teret. Aztán néma csendben várták, mi következik. II. János Pál próbált szólni hozzánk, a világhoz, de teste már nem engedte. A fájdalmat láttuk arcán. Ekkor kezébe vett egy olajágat és azzal integetett. Békét üzent remegő keze, még így, nagybetegen is tanított.

Negyedik állomás: Jézus anyjával találkozik

két pillantás találkozik. A szenvedés pillantása, amely felfelé halad, elkerülhetetlen beteljesedése irányába, s az együttérzés pillantása, amely az eget ostromolja. Hol, melyik szakadék mélyével mérhető az a fájdalom, amelyet a fiát elvesztő anya érez?

Fatima
A Szentföldre emlékeztető bokrokkal, alacsony fákkal foltozott száraz, dombos táj. Lankás völgyoldalból indul a portugáliai Mária-kegyhely, Fatima kövekkel kirakott „magyar keresztútja”… 1955-ben határozták el a világon szétszóródott hazánkfiai (többnyire Amerikában letelepedett családok), hogy emlékezésképpen, felajánlásként és hálából stációkat emelnek a pásztorok útján, a Mária-jelenések egyes állomásait összekötve. A fájdalmak útja kőfülkékbe foglalt, domborműves stációinak sora, a – kegytemplomra és a településre szépséges panorámát táró – dombtetőn emelt kápolna a Golgotával 1964 óta a magyarság egyik legmeghittebb lelki találkozóhelye lett.

Ötödik állomás: Cirenei Simon viszi Jézus keresztjét

Te jóságodban megengedted, hogy egy valaki közülünk, akit találomra választottak ki a katonák, minket képviselve részt vállaljon üdvözítő művedben, s így ne legyünk teljesen kizárva szenvedésedből.

Fót
Tíz évig tartó mesteri munka eredményeként 1855-ben, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén szentelték fel a gróf Károlyi István adományából és Ybl Miklós tervei alapján készült fóti római katolikus templomot. A magyar romantika e jelentős alkotása valójában két, egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. Az alsó templom az építtető családjának temetkezési helyül, a felső, bazilika-szerű plébániatemplom a hívek befogadására szolgál. Arányainak páratlan egysége, a díszítőelemek megkapó összhangja igazi mesterművé avatja az épületet. A templomot körülvevő téren, az úgynevezett templomudvaron tizennégy kisebb kápolna áll, Krisztus kínszenvedésének tizennégy állomása. Az egyes kápolnákban domborművű képeken a Megváltó szenvedésének főbb jeleneteit örökítették meg. A kápolnákat a XIX. század kilencvenes éveiben, özvegy gróf Károlyi Istvánné, született Orczy Mária bőkezűségéből építették.

Hatodik állomás: Veronika megtörli Jézus arcát

Veronika, neked volt merszed kihívni magad ellen a Megváltó nyomában járó féktelen tömeget, s átlépni azt a láthatatlan határt, amely elválasztja az elítéltet a többi embertől, add meg számunkra is a bátorságot, hogy felismerjük és  megközelítsük az Igazságot, amelyet a társadalom megsért, félreismer és száműz.

Lourdes
Százötven évvel ezelőtt a Szent Szűz megjelent egy pásztorlánynak, Soubirous Bernadettnek. Általa a „Barlang Hölgye” tizenhat alkalommal üzent a világnak. Március 25-én, a jelenés alkalmával a szépséges hölgy így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.” Lourdes-ba  évente milliók zarándokolnak el, hogy testi-lelki bajaikat a Szent Szűz elé vigyék, gyógyulást kérve. A bazilika mögött keresztutat állítottak fel, ahova a mozgássérültek csak segítséggel juthattak el. Most, a százötven éves jubileumra új keresztutat állíttatott Lourdes, amely a tolószékes betegek számára is könnyen megközelíthető. A stációk elkészítését a magyar származású, Franciaországban élő művészre, Fayköd Mária Zsuzsára bízták. A művésznő négy év alatt készítette el az állomásokat, melyek közül az első kettőt II. János Pál pápa áldotta meg, amikor 2004-ben Lourdes-ban járt.

(Folytatjuk.)

Az oldalt összeállította Bókay László

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .